Magyarázatra vár a jövő évi költségvetési terv játékadó bevételi sora. Az elképzelések szerint 25,9 milliárd forint jönne össze ezen a soron, szemben azzal, hogy 2017-re 30,8 milliárd forintos játékadó bevételt remél a kormány. (Utóbbi egyébként a 2016. évi 41,2 milliárdos várakozáshoz képest szintén tekintélyes visszaesés.) A mintegy 16 százalékos jövő évi mérséklődés azért is meglepő, mert semmi sem utal arra, hogy a szerencsejáték piacon bármilyen probléma lenne, amely miatt a szektor forgalma apadna, s így a játékadó bevételek csökkennének. Olyannyira, hogy az elmúlt évet illetően a Parlament oldalán fellelhető, „A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásait” taglaló dokumentum úgy fogalmaz: „A játékadó 2016. évi központi költségvetési előirányzata 41,2 milliárd forint, amely összeg 1,5 milliárd forinttal, 3,8 százalékkal haladja meg a 2015. költségvetési évre előirányzott 39,7 milliárd forintos összeget. A növekmény hátterében az adóalap – egyes játéknemekhez köthető – trendszerű bővülése áll.”
A Szerencsejáték (Szrt) Zrt. forgalma valóban évről évre csúcsot dönt, míg a kormányközeli kezekbe került kaszinók számának ugrásszerű növelésével papíron a befizetői kör is érdemben gyarapodott. (Sőt, 2018-ra szinte biztosan egy új elemmel gyarapodva 10-re nő a honi kaszinók száma, hiszen idén februárban az a Treff-Klub Kft. nyert pécsi koncessziót, amely Győrben már működtet egy termet, s egyébként vezetői roppant közeli viszonyban vannak a fejlesztési miniszterrel Seszták Miklóssal.) A Szrt. legutóbbi, 2015. évi mérlegében például az olvasható, hogy a vállalatnak játékadó címen 39,7 milliárd forint kötelezettsége keletkezett. Ez azonban nem mind egy az egyben a költségvetésbe megy, hiszen ebből több sportág, például a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül labdarúgás támogatására is jut. Ezzel magyarázható, hogy a KSH adatsora szerint 2015-ben játékadó címen „csupán” 32,8 milliárd forint folyt be – ami lényegesen elmarad a tervekben szereplőtől.
A probléma az lehet, hogy az állami vállalat mellett a ma még kilenc szereplős kaszinószektor igencsak szerény befizetést produkált. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában tavaly ősszel úgy reagált, hogy 2015-ben a kaszinók után 3,3 milliárd forint játékadót fizettek be. Magyarázata szerint a játékbarlangok összesített – a tiszta játékbevételre és a borravaló 50 százalékára kiterjedő – játékadó alapja 27,4 milliárd forintot tett ki. A játékkaszinók összesített számított játékadója ezek alapján 7,4 milliárd forint lett volna. Csakhogy a kormány a kaszinótulajdonosok számára lehetővé tette, hogy ebből a koncessziós díjukat levonhassák, s az összeg máris a már említett 3,3 milliárdra olvadt. Ha ez a kedvezmény nem lett volna, akkor a 2015. évi játékadó bevételi terv csaknem teljesült volna a költségvetés számára.
Mint emlékezetes a nyerőgéppiac legyalulása előtt a szektor teljes befizetése – ebben jellemzően a Szrt. és az automaták után befizetett tételek szerepeltek, az akkor még sorvadó kaszinók érdemi tételt ehhez nem tettek hozzá – évről-évre 50-70 milliárd forint között volt. (Ebből a nyerőgépek után jellemzően évi 30-35 milliárd forint folyt be.) A KSH adatai szerint ez az összeg ráadásul 2008-ben meg is haladta a 70 milliárd forintot. Ez azért érdekes, mert a kocsmákban, szórakozóhelyeken lévő nyerőgépeket a piac 2012-es „átalakítása” után éppen a kaszinókba szállíttatta be a kormány, hiszen a törvénymódosítások után jelenleg csak ott lehet őket üzemeltetni. Arról pedig sokat mondóan a Belvárosi Kaszinó Kft. 2014. évi mérlegének kiegészítő melléklete mesél, hogy ez mit is jelentett. Utóbbi – az Szrt. tulajdonában lévő - cég akkor még azt a Tropicana Casinót működtette, amely idő közben Andy Vajna vállalatához került. A dokumentum úgy fogalmaz: „A pénznyerő automaták üzemeltetésével kapcsolatos 2012. évi jogszabályi változások eredményeként 2013. évben kiugróan magas, több mint ötszörös árbevétel növekedést ért el a Társaság az előző évhez mérten ezen a játékterületen. Ennek következtében a részarány is eltolódott, míg 2012. évben az összes játékbevétel 35 százaléka származott a pénznyerő automaták üzemeltetéséből, addig 2013. évben ez az arányszám 73 százalékra, 2014. évben 78 százalékra nőtt.” Arról már nem is beszélünk, hogy Andy Vajna éppen a napokban elindult online kaszinójával egy teljesen új szereplővel, s így befizetővel is bővül a honi szerencsejáték piac, ami végkép érthetetlenné teszi a játékadó csökkenésével kapcsolatos kormányzati várakozásokat. Az adóbevétel tervezett mérséklődésével kapcsolatban elküldtük a kérdéseinket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is. Többi között arra lettünk volna kíváncsiak, hogy a változás egy adócsökkentés következménye lenne-e, ám több mint egy hete a tárcától nem kaptunk válaszokat.
Mindenképpen meglepő lenne, ha a játékadó ilyen mértékben csökkenne - fogalmazott lapunknak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöke. Erre nehéz lenne magyarázatot találni – folytatta. Nem tudok rá más megoldást, csak azt, hogy a kormány a zászlójára tűzött és szinte mindenhol hangoztatott kijelentéseknek megfelelően: számos tételt, így ez esetben ezt e többmilliárdos különbözetet a honi vállalkozásoknál szeretné hagyni, hogy ezzel is őket segítse. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Szrt.-n kívül mára szinte kizárólag kormányközeli szereplő van a piacon.
