Reinhold Mitterlehner még a pártjának, az ÖVP-nek a vezetőit is meglepte váratlan bejelentésével. Sajtóértekezletén elmondta, hogy az ÖVP koalíciós partnerével, a szociáldemokratákkal sem volt felhőtlen az együttműködés, az SPÖ ugyanis eltért a közös reformprogramtól és saját útját járta. Az alkancellári, gazdasági miniszteri posztot is betöltő, túlságosan „emberszabású” 62 éves politikust ezen felül a kereszténydemokrata párton belül is állandóan bírálták. Ráadásul folyamatosan összehasonlítgatták a 30. életévét alig betöltött „trónörökössel” Sebastian Kurz külügyminiszterrel, akit modernebbnek, keményebbnek tartottak az „öregnél”. „Nem ragadtam a székemhez, s azt sem óhajtom kivárni, hogy utódomnak mikor lesz megfelelő az időpont a hatalom átvételére” – mondta búcsúbeszédében keserűen Mitterlehner.
Az osztrák politológusok és az elemzők most azt találgatják, hogy Kurz átveszi-e rögtön az ÖVP vezetését, s ha igen, kitölti-e másodhegedűsként a törvényhozási ciklust 2018 őszéig, ahogyan erre ajánlatot kapott Christian Kern kancellártól. Az elmúlt tíz évben négy pártelnököt fogyasztott el a néppárt, Mitterlehnernek már csak két és fél év jutott. Sebastian Kurz nem szeretne ötödik lenni, jelezte, hogy csak akkor áll a párt élére, ha elődeinél sokkal nagyobb hatalmat garantálnak neki. Az ÖVP-ben a pártelnök pozíciója nem túl erős, komoly ellenhatalmat képeznek vele szemben a tartományi pártvezetők, s a befolyásos szövetségek, például a vállalkozók, a vidéki gazdálkodók, a szeniorok érdekeit védő néppárti tömörülések irányítói.
A vasárnapra összehívott néppárti válságtanácskozásnak éppen az a tétje, hogy megkapja-e Kurz az általa követelt hatalmat, s ezt új választások kiírására használja-e fel vagy végigcsinálja Kern mellett a következő 16 hónapot. Az is elképzelhető, hogy ügyvivő elnök kerül az ÖVP élére – leginkább Hans Jörg Schelling pénzügyminiszter nevét hallani –, s időt hagynak Kurznak, hogy kiépítse hatalmát.
