A Magyar Állami Operaház új bérletrendszerében a harminckilenc különböző bérlet közül az egyik Friedrich Nietzsche német klasszika-filológus és filozófus nevét viseli. Lapunk olvasói közül többen is panaszukat fejezték ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelükben. Egyikőjük azt írta, hogy „elgondolkodtató, hogy az Operaház igazgatóságán senki nem figyelt fel arra, hogy becsempészték a német filozófus nevét”, hozzátéve, hogy az idealista irányzatot képviselő gondolkodót a fasiszta ideológia egyik előfutárának tartják.
Megkérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, miért döntöttek Nietzsche neve mellett. „Minden bérletünk neve A Ring gyűrűi tematikus évad produkcióinak egyes szereplőit jelenti” – fogalmazta meg. A Nietzsche-bérlet egyébként a Traviata, Bohémélet, Tosca, Az álarcosbál című produkciók megtekintését teszi lehetővé. Arról, hogy mennyiben tartja indokoltnak a Népszava olvasójának felháborodását Ókovács azt mondta, mivel az Operaház a jövő évad nagy részében korszerűsítés miatt zárva tart, s az Erkel Színházban kezdi meg 2017/18-as évadát, szükséges volt a rendszer teljes újragombolása. Egyúttal kijelentette: „a bérletlelnevezésen még senki sem problémázott.” Ókovács Szilveszter hozzátette. „Nietzsche maga kiválóan zongorázott, zenét szerzett – például Petőfi Sándor dalait is megzenésítette. Azokat a köztudottan antifasiszta Dietrich Fischer-Dieskau vette lemezre, és a zsidó származású Aribert Reimann kísérte zongorán. Nietzsche az egyik legnagyobb rajongója volt Wagner operáinak, barátok lettek, majd kiábrándultak egymásból. Erről a folyamatról szól Szálinger Balázs általunk megrendelt új színműve, a zenei betéteket is tartalmazó, a RingFeszten bemutatandó Siegfried-idill. Amúgy inkább Wagnerrel kapcsolatban szokták említeni, hogy Hitler egyik kedvenc szerzője volt, de erről az ötven évvel korábban elhunyt zeneszerző aligha tehetett” – mondta a Népszavának.
Nietzsche mindig is vitatott gondolkodó volt, arról pedig nem tehet, hogy a fasiszta ideológia alapul vette a tanításait, ugyanilyen hányatott sorsa lett a vörös csillagnak és a szvasztikának is, ezt már Karinthy Márton rendező, az általa alapított Karinthy Színház igazgatója mondta. „Elfogultnak tartom a kritikát, mert valóban nem tehet arról, hogy halála után mire használták a tanításait. Nietzsche nagy elmélkedő volt, Wagnerrel és sokakkal volt közeli, alkotó kapcsolatban. Mindenképpen megérdemli, hogy egy bérletet elnevezzenek róla Magyarországon” – fejtette ki véleményét. Az igazgató elismeri, hogy arról lehet vitatkozni, hogy mennyire jogos filozófusról operabérletet nevezni. Ugyanakkor Karinthy úgy látja, Nietzschének igenis köze van az opera műfajhoz. „A zsenit csak egy hajszál választja el az őrülettől, s erre a német gondolkodó élete maga volt a példa. Maga is írt verseket, és A tragédia születése című csodálatos remekműve pedig mindenfajta művészetről, így az operáról is, máig érvényes állításokat mond. Már csak ezért is helye van a nagy patinás ősök sorában” – véli Karinthy Márton. Az alkotó azt is elmondta, a Karinthy Színház a „Családban marad” szlogenjükhöz igazodva bérlettípusaikat is családtagokról – Frici, Cini, Mici néven – nevezte el. Felelevenítette azt is, hogy szerinte az, aki valamelyest nyomot hagy a színházművészeten, később joggal válhat bérletté, mert ez a kulturális emlékezet egyik mérője.
Molnár Karesz, a Vígszínház sajtófőnöke nem kívánt reagálni az operaházi bérletelnevezésekre, de azt elmondta, a szakmában nagy presztízse van a bérletrendszernek, „Sok néző évtizedek óta választja ugyanazt a bérletet, van köztük olyan, aki már közel fél évszázada ül ugyanazon a széken, és ragaszkodik a szívének kedves helyhez. Így a bérletek neve nálunk például ritkán változik. A karácsonyi időszakban jelentkezünk szezonális ajánlattal, de ez a hagyományos bérleteink kondíciójától eltér” – nyilatkozta a Népszavának. A színházak általában saját szellemi körüket igyekszenek a bérletelnevezésekkel megörökíteni. Erről azt mondta, a Víg bérleteink elnevezései az egykor a Vígszínházban alkotott nagy művészeknek állítanak emléket. A régi vígszínházi hagyományt követve van többet között Ruttkai Éva, Várkonyi Zoltán, Horvai István és Kapás Dezső bérletük.
A kiemelt fővárosi kulturális intézmények számító Művészetek Palotája tíz éve kezdett bérleteket kínálni. Kezdetben féléves időtartamra bérleteket vásárolhatott a közönség, a későbbiekben az adott évad programjaihoz igazítva alakították a bérlettípusokat. „A bérletválaszték minden évadban a Müpa aktuális klasszikus zenei programkínálatához és a nézők érdeklődéséhez igazodik. A sorozatok nevei színházi és zenei kifejezésekből merítenek, vagy a Müpa sorozatainak, fesztiváljainak nevét viselik. Vannak visszatérő sorozatok és bérlettípusok, ilyen a Szólisták és zenekarok, Hang-szálak, vagy épp Zenekari páholy” – mondta lapunknak Juhász Dóra, az intézmény PR-vezetője.
