A törpe víziló Nyugat-Afrikában, a Kongó vidékének őserdeiben, mocsaraiban él. Nagyobb termetű rokonához hasonlóan jól tud úszni és merülni, de csak egy-három percet tartózkodik a víz alatt. A nílusi vízilótól eltérően a törpe víziló csak a párzási időszakban él csoportban, egyébként magányos állat. A nőstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra. Az újszülött 5-7 kilogramm, s születése után mindjárt föláll és kéthetesen már tud úszni.
A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik. A kifejlett törpe víziló hossza eléri a 180-185 centimétert, testsúlya a 180-250 kilogrammot. Az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége. A fajt leginkább élőhelyének elvesztése fenyegeti, de orvvadászok is pusztítják húsáért, és a térségben is zajló fegyveres konfliktusok is csökkentik az állományt, vadon kevesebb mint háromezer példány él.
Az akár 3,9 méter hosszúra és 1900 kilogrammosra is megnövő nílusi vízilovak Afrika legnagyobb testű emlősállatai közé tartoznak. Általában ártalmatlan állatok, de agresszívvé és rendkívül veszélyessé válhatnak, ha elvágják a vízhez visszavezető útvonalukat, vagy veszélyeztetve érzik kicsinyüket. Az állatok tavakban, folyókban, patakokban szoktak gyülekezni és akár hat percig is képesek lent maradni a víz alatt. A hímek egész életük során nőnek, míg a nőstények 25 éves korukra általában elérik végleges méretüket. Nagy tömegük ellenére is gyorsabban futnak az embernél.
A vemhesség 227-240 napig tart. Az újszülött a víz alatt jön a világra, 27 és 50 kg közti tömeggel. A kis vízilovak rendszeresen láthatók az anyjuk hátán, ha a víz még túl mélynek bizonyul a számukra. A növényevő és szinte kizárólag éjjel táplálkozó állatok sebezhető fajként szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján - emlékeztet az erdekesvilag.com.
