elektromos autó;töltőpontok;

A kisebb teljesítményű töltőknél órákba telhet egy tankolás  FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

- Fizetős lesz az e-tankolás

A kormány azon dolgozik, hogy fizetőssé tegye az ezernél is kevesebb elektromos autó tankolását a mintegy 200 e-töltőnél. A rendelettervezet már készen van.

Hamarosan fizetőssé válhat az elektromos autók tankolása, ha életbe lép az a kormányrendelet, amely szabályozza az elektromos mobilizációt. A Jedlik Ányos tervben felvázolt programból eddig nem sok minden valósult meg. A múlt év végi adatok szerint alig kétszáz elektromos töltőpont található az országban, s azok is a fővárosra, illetve a megyeszékhelyekre, valamint néhány turisztikai központra korlátozódnak.

A javaslat egyebek mellett meghatározza, hogy milyen feltételekkel lehet e-tankolni és fizetni. Az egyik lehetőség, hogy az e-autó tulajdonos szerződést köt az e-töltőpont szolgáltatójával és perc, vagy kilowattóra (kWh) fogyasztás alapon fizet. Az eseti e-tankolónak regisztrálnia kell és hasonló módon számolják majd el a fogyasztását. Tájékoztató jelleggel a számlán mindkét metódus szerint föl kell majd tüntetni az összeget. A rendelettervezet a tankolási díjról nem szól. Érdekessége, hogy csak 22 kW-os töltőpontokról esik szó benne, holott vannak kisebb és nagyobb teljesítményű berendezések is.

Tavaly a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már kiírt egy pályázatot az önkormányzatoknak e-töltőpontok telepítésére, de nem tolongtak érte. A pályázó önkormányzatok állítólag szóbeli "ajánlást" is kaptak a szaktárcától, hogy melyik cégtől rendeljék meg a berendezést. A javasolt vállalkozás a korábbi sikertelen autóbusz-tenderekről ismert, állítólagos kormányzati kapcsolatokkal is rendelkező Evo-Pro cég, amely szintén bekapcsolódik az e-töltő forgalmazási üzletbe - említette a Népszavának egy magát megnevezni nem kívánó iparági szakértő. Az érdeklődést az is korlátozta, hogy szabályozás híján nem igazán tülekedtek az e-töltők üzemeltetéséért a vállalkozók, illetve az önkormányzatok. Számolniuk kell az éves karbantartás nagyjából 100 ezertől 1 millió forintig terjedő költségével is.

Az önkormányzatoknak kiírt pályázatot harmadszor hosszabbították meg, s a legutolsó határidő május 23-a. A megrendelés, kivitelezés, beüzemelés hónapokat vehet igénybe, így idén már nem valószínű, hogy tömegesen állnak üzembe vidéken is az e-töltők. Az e-kutak telepítésének támogatására 4,7 milliárd forintot szán a kormány. Az 50 kW-os villámtöltőkre 2, a 22 kW-osokra szintén 2 milliárd forint jut, a maradékból 2x22 kW-os töltőket telepíthetnek az önkormányzatok.

Néhány település nem várt a pályázatra, saját erőből létesített e-töltőket. Pásztón és a hozzá tartozó Mátrakeresztesen is található egy-egy ilyen berendezés.

Igaz, ha akartak volna sem pályázhattak volna, mert az gazdasági tárca csak a 15 ezer léleknél népesebb települések számára hirdette meg a pályázati támogatást. Nehéz logikát találni abban, hogy a nagyobb, általában tehetősebb települések kapjanak támogatást, és az inkább rászoruló kisebbek nem - jegyezte meg Dömsödi Gábor, Pásztó polgármestere a Népszavának. Ez azt jelenti, hogy ha egy útvonalon nincs nagyobb város vagy község, ott támogatott e-töltő pontok sem létesülhetnek még ha az turisztika okok miatt indokolt is lenne.

A pásztói 22 kW-os töltő telepítése áfával, "tokkal-vonóval" mintegy 6,5 millió forintba került. Az 50 kW-os gyorstöltőkért ennél jóval többek kérnek. Egyelőre ingyenes az e-tankolás a pásztói töltőpontoknál, mert az önkormányzat nem jogosult áramszolgáltatásra, illetve eladásra, a berendezést egyébként is az önkormányzat épületére elhelyezett napelemekről üzemeltetik. Az önkormányzat tervezi, hogy 2-3 elektromos autót is lízingel még ebben az évben.

Természetesen megkerestük a szaktárcát is, hogy kik lehetnek a e-töltők szállítói, illetve hol tart a pályázat, de kérdéseinkre egy hét alatt sem érkezett válasz.

Magyarországon azért nincs államcsőd, mert jelentős uniós pénzek áramlanak be. 2020 után Paks 2 hiteleiből kedvez saját lojális oligarcha holdudvarának Orbán - vélte egyebek mellett a Népszavának adott interjúban Gerőcs Tamás, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének fiatal kutató munkatársa.