Az elmúlt hónapok politikai tüntetései érdemben nem befolyásolták a pártok támogatottságát. Így a CEU-melletti budapesti demonstrációk sem rengették meg a Fideszt, bár márciushoz képest a teljes népességen belül egy százalékponttal csökkent a kormányzópárt szavazótábora – derült ki két közvélemény-kutató intézet minap közzétett egybehangzó megállapításaiból. És ez akár lefegyverzőleg is hathat mindazokra, akik az utcai demonstrációktól általában többet várnak. Akik épp ezért mintegy bizonyítva látnák a tüntetések „hiábavalóságát”.
A történések fényében azonban nem osztom e pesszimista próféciát. Hiszen gyakran „a teljes népességen belül” mért, apró, hibahatáron lévő mozgások is indexként jelezik a mélyreható változásokat, a politikai folyamatok irányát. Mielőtt megtelik, és az utolsó csepp kicsordul a pohárból. Másrészt, mert Budapest példája történelmünk folyamán mindig is komoly mozgósító erővel bírt az ország egésze számára. Adott esetben a majdani választási részvételre is hatással lehet, noha ez még értelemszerűen nem tükröződik „a teljes népességen belül” mért mai számokban.
A közvélemény „mérnökeinek” pillanatnyi látlelete hitelesen mutatja az általános közhangulatot, de akaratlanul is elfedi a területi különbségeket. Következésképp rejtve maradnak a választók politika mozgósításában rejlő további „tartalékok”; ami a parlamenti választásokon induló pártok számára igazi kihívás.
Tény: a választási részvételi arány csökkenése országos tendencia. A megyénkénti arányokat vizsgálva kiderül, 2014-ben nem akadt olyan megye, ahol többen járultak volna az urnákhoz, mint 2010-ben. És nyitott kérdés, hogy 2018-ban megfordítható-e ez a tendencia. Ebből a szempontból már ma fokozott figyelmet érdemel Budapest különleges szerepe és eddigi progresszív választási „előélete”. A fővárosban ugyanis a részvételi arány hagyományosan jóval meghaladja az országos átlagot. Legutóbb megközelítette a 70 százalékot, miközben országos szinten a jogosultak 61,73 százaléka járult az urnákhoz. Sőt Borsodban, Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében a jogosultaknak mindössze 57-59 százaléka adta le voksát.
A választók mozgósításnak tehát valóban vannak komoly tartalékai. Jószerivel épp ott, ahol ennek objektív akadályai tornyosulnak! Példának okáért a 10 ezer fő alatti települések lakóit igen nehezen éri el a független sajtó. Ma a tájékoztatás minden hullámhosszán a kormány-közeli média uralja a vidéket. Hovatovább a konyhai falvédőről is ők szólnak hozzájuk. Ehhez képest Budapest üdítő kivétel. Itt manapság valahogy messzebbre hangzik az utca, a fiatalság hangja...Mi több: rezonál is erre a főváros lakossága. Így nem véletlen, hogy ma a fővárosban gyorsabban amortizálódik a Fidesz támogatottsága.
Márpedig, ne feledjük: ma Budapesten él és 2018-ban itt fog szavazni az ország minden ötödik nagykorú polgára. És a friss közvélemény-kutatási adatok szerint „Magyarország szíve” már korántsem dobban egyszerre a kormánnyal. Sokak szemében Budapest az igazi európai mérce. És Magyarország ezt a mércét többé nem adhatja ki a kezéből!
