Bárándy Gergely (MSZP) a sajtószabadság világnapja alkalmából arról beszélt, hogy szerinte a magyar sajtószabadság a történelemkönyvek adatai közé került. Hangsúlyozta: a sajtószabadság a demokrácia alapja, míg diktatúra, az illiberális állam és az irányított demokrácia kéz a kézben jár a "propagandisztikus pártsajtóval" és a "kormányoligarchák által felvásárolt és üzemeltetett sajtóval". Szerinte a kereskedelmi média egy része a "rogáni és újabban a putyini orosz" propagandát ontja. A szocialista politikus bírálta a közszolgálati médiát, valamint a médiahatóságot is. Szerinte néhol még marad egy-egy független vagy ellenzéki médium "díszzsidónak", akiket néha kitiltanak a parlamentből, ha túl kritikusak, "de ennyi", a magyarok ugyanakkor - hivatkozott a Publicus egyik felmérésére - szabad sajtót szeretnének, és a "teljes átnevelés" egyelőre nem vezetett eredményre.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára úgy válaszolt, hogy a magyar sajtó kellőképen sokszínű, hiszen Magyarországon 6079 nyomtatott, 3384 internetes sajtótermék, 453 tévé-, és 96 rádiószolgáltatás működik. A politikus szerint egyre intenzívebb a piaci verseny az egyes szereplők között, de a kormány a maga részéről nem kíván beszállni ebbe a versenybe. Hozzátette: a kormány több száz helyen hirdet, köztük olyan helyeken is, amelyek "messzemenőkig kormánykritikusak".
Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy egy tisztességes politika minden erőforrását az oktatásba fekteti, nem pedig agymosást és kormánypropagandát hajt végre. Szerinte tragikus jelenség az oktatásban, hogy több száz milliárd forint uniós forrást lehetne jó célokra fordítani, de ebben nem fejlesztéseket látja meg a kormány, hanem azt a pénzt, amit el lehet lopni. Az elmúlt évtizedekben rendkívül rossz helyzetbe került egyetemek számára most itt lenne a "mennyország", de a rengeteg pénznek a legnagyobb részét ellopják - értékelt. Példaként hozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, ahol szerinte visszaélések történtek uniós forrásokkal.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára erre válaszul közölte, a kormány évről évre több pénzt fordít az oktatásra, jövőre is a 82-85 milliárdos növekedést terveznek, a bővülő források pedig fedezetet adnak a béremelésekre, tornaterem- és iskolaépítésekre, fejlesztésekre. Szerinte Hadházy Ákos mindenhol korrupt oktatókat, korrupt egészségügyi és szociális dolgozókat lát, "lekorruptoz" mindenkit, aki Magyarországon él.
Büdzsé
Bánki Erik (Fidesz) ismertette a 2018-as büdzsé főbb számait, a többi között azt, hogy 3 százalék az infláció tervezett mértéke, aminél nagyobb nyugdíjemelésre lehet számítani. Véleménye szerint a jövő évi költségvetéssel mindenki jobban jár majd, a cél nem változik: a teljes foglalkoztatás elérésre. Banai Péter Benő válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy az otthonteremtésre az eddiginél magasabb összeg, 225 milliárd forint lesz. Kitért arra, az infláció mérsékelt szintű, 3 százalék lehet jövőre. A nyugdíjak megőrzik reálértéküket, és azzal számolnak, hogy idén és jövőre a 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés miatt nyugdíjprémiumot tudnak fizetni - közölte.
Az Együtt "meglehetősen idealisztikusnak" nevezte a 4,3 százalékosra tervezett GDP-növekedést, Szelényi Zsuzsanna szerint azt Magyarország gazdasági teljesítménye nem indokolja, legfeljebb csak az uniós pénzek erőltetett lehívásával lehet elérni. A független képviselő szerint a jövő évre tervezett gigaberuházások óriási korrupciós kockázatot jelentenek. A paksi erőmű bővítésére 106, a Puskás Ferenc stadionra 64, míg a Modern városok programra 150 milliárd forintot szánnak - emelt ki néhány adatot, arra is felhívva a figyelmet, hogy a tömeges bevándorlás kezelésére 75 milliárd forintot akar fordítani a kormány annak ellenére, hogy jelenleg csak pár tucat menekült tartózkodik az országban.
A Párbeszéd Magyarországért társelnöke arra szólította fel a kormányt, hogy fejezze be az "urizálást, az ipari méretű lopásokat" és ne a gazdagoknak akarjon kedvezni a jövő évi költségvetéssel. Szabó Tímea azt mondta, hogy a 2018-ra javasolt büdzsé "Orbán Viktornak és elitjének az urizáló" költségvetése. Miközben négymillióan keresnek kevesebb mint havi 90 ezer forintot, a három és több gyermekes családoknak pedig több mint negyven százaléka él szegénységben, a kormány a társasági nyereségadót, valamint az éttermi szolgáltatások áfáját csökkenti - bírált, hozzátéve: idén egymillió ember nem tudta felfűteni a lakását, a kabinet viszont a "vagyonosok által igénybe vett" csok-ra költ 226 milliárd forintot. Folytatódnak az "ipari méretű lopások, a paksi erőmű bővítésére 107, a Liget-projektre 30 milliárd forintot költenek, és a kabinet továbbra sem hajlandó lemondani a "világ legdrágább", Belgrádot Budapesttel összekötő vasútvonaláról - jelentette ki a politikus.
Harrach Péter (KDNP) a jövő évi költségvetés céljai között említette az államadósság és a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatás növelését, a családok helyzetének javítását. Elmondta, nő a munkajövedelmekhez kötött családtámogatás, emellett az életpályamodellek miatt számos területen béremelésre lehet számítani, és nő a minimálbér, illetve a garantál bérminimum is. Úgy összegzett: minden terület többet fog kapni, az ország jó helyzetben, sőt egyre javuló helyzetben van. Hozzátette: a támogatások a munkaalapú társadalmat szolgálják, de a költségvetésben megjelenik az ország biztonságának növelése is.