Ivica Dacic hozzátette: nincs esély politikai megállapodásra Macedóniában, Horvátország belpolitikai helyzete bizonytalan, és „az alapkérdés az, vajon van-e olyan hatalom, amely képes a folyamatokat ellenőrzés alatt tartani.”
„A nemzetközi közösség nem követeli meg, hogy a kölcsönös érdekeket elismerő megállapodás szülessen, de lenne olyan lehetőség, amelyet elfogad. A macedóniai társadalmat nyilvánvaló véleménykülönbségek feszítik, függetlenül attól, hogy macedónokról vagy albánokról van szó”.
A szerb külügyminiszter elmondta: Aleksandar Vucic miniszterelnökkel és megválasztott elnökkel „tegnap számos megbeszélést folytattunk” és „Szerbia amennyire tud, segít, de aligha tehetünk mást, mint békére szólítunk fel.”
Ivica Dacic szerint ha Szerbiának „valamilyen más kormánya lenne”, az ország helyzete aligha különbözne a macedóniai állapotoktól. Szerbia azonban „visszafogottan” válaszol azokra a provokációkra, amelyek az albánok által lakott déli önkormányzatoktól érkeznek.
A provokációk között vannak olyan nyilatkozatok is, amelyek szerint ezeknek a közösségeknek nem Aleksandar Vucic, hanem az albán miniszterelnök az „elnöke” és a „Nagyobb Albánia” nem lehet teljes a szerb város, Nis nélkül.
Ivica Dacic elismerte, hogy „nehéz fegyelmezetten tudomásul venni a mindennapos nyilatkozatokat a Nagyobb Albánia létrehozásáról”, de „az Aleksandar Vucic által megkövetelt, higgadt módon jár el.”
"Ugyanolyan a helyzet, mintha mi a térségben élő szerbek egyesítéséről beszélnénk. Az albán nyilatkozatokra először az EU képviselője, Johannes Hahn válaszolt” mondta a külügyminiszter.
Véleménye szerint a Nagyobb Albániáról tett nyilatkozatok nem véletlenül születnek meg. „Az albánok nem elég bátrak ahhoz, hogy maguktól ilyen kijelentéseket tegyenek.”
"Ezért fontos a politikai stabilitás megőrzése. Ugye, nem akarunk olyan jeleneteket látni itt is, mint amilyenek Macedóniában történnek ?”
Arról a francia bírósági döntésről szólva, amely szerint a háborús bűnökkel vádolt Ramush Haradinaj-t nem adják ki Szerbiának, Ivica Dacic leszögezte: a döntés „politikai természetű és semmi köze a jogszerűséghez.”
„Szerbia stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Franciaországgal. Milyen stratégiai partnerek vagyunk mi? Ennek diplomáciai kapcsolatainkban bizonyára jelentős következményei lesznek”.
„Mindenki ismeri Haradinaj üzenetét: úgy kell eljárni, ahogyan a horvátok tették. Mit jelent ez? Nem volt elég számára, hogy az 1990-es években gyilkolták a szerbeket, ugyanezt akarja folytatni” mondta a szerb külügyminiszter.
Hangsúlyozta: Szerbia „minden ilyen megnyilvánulásra visszafogottan válaszol”, de „senki sem játszadozhat Szerbia népével és a szerb állammal.”
"Mi egy kicsi, de büszke ország vagyunk. Mértéktartóan járunk el, mert tudjuk, hogy a feszültséget nem szabad tovább szítani és a megoldás csak a megállapodás lehet, nem a vita kiélezése és a háború”.
A külügyminiszter megítélése szerint az albánok a „mindent vagy semmit” álláspontra helyezkedtek, pedig „azok, akik eddig védelmezték őket, eltűntek a világpolitika színpadáról.” Ők azonban még reménykednek abban, hogy egy könyörületes angyal oltalmazza őket” állapította meg Ivica Dacic.