A területért felelős államtitkár szerint sikeres az egészségügy: idén és jövőre az ágazat forrásai összességében a GDP másfél százalékával, 300-400 milliárddal nőhetnek. Ónodi-Szűcs Zoltán úgy vélte: az orvosok és ápolók elvándorlása mérséklődött, az intézmények eladósodósának üteme is lassult, a korábbi havi 4-5 milliárd forint helyett már csak 2,5 milliárddal nőnek havonta az állami kórházak kifizetetlen számlái. A jövő évi várható 150-200 milliárdos többlet kétharmada a béremelések fedezete, amelyből még mindig nem jut a kórházakban a műszaki-gazdasági területen dolgozóknak. S ha fönn jónak is tűnnek a dolgok, az ágazati érdekvédők szerint könnyen megroppanhat a rendszer.
Nincsenek elegen a betegágyak mellett, és akik vannak, azok sincsenek jól - derült ki Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnökének szavaiból, aki az államtitkári fórum előtt beszélt a szakdolgozókról. Szerinte mára 9-9,5 ezer ápoló hiányzik a rendszerből, de van olyan intézmény, amelyben 40 százalékkal kevesebben vannak a szükségesnél. Akik maradtak, azok sincsenek túl jól: 2015-ben 124, tavaly már 189 hatvanévesnél fiatalabb szakdolgozó halt meg. Saját belső felmérésük szerint, sok a daganatos betegek kollégáik között. Mint mondta: krízishelyzet van. Különösen amiatt, hogy a béremelés ellenére a kiskereskedelemben még mindig jóval többet keresnek diploma nélkül is, mint az egészségügy diplomás nővérei. Példaként elmesélte, hogy közvetlen barátja, aki diplomás képalkotó operátorként dolgozott, a minap 25 százalékkal magasabb bérért ment el az Ikeába vonalkód-lehúzónak. És hagyták elmenni. Hozzátette: többször jelezték a kormánynak, hogy a súlyos munkaerőhiány enyhítésére engedjék az ágazatban a nyugdíjasokat tovább foglalkoztatni.
Sokat ad az egészségügynek a kormányzat, de ahhoz nem eleget, hogy enyhüljön a lakossági elégedetlenség, és az orvoshiány - erősített rá Balogh szavaira Éger István is. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a baj az, hogy a döntéshozók még mindig a maradék elvén és nem prioritásként kezelik a közpénzek elosztásakor az egészségügyet. A háziorvosoknak az elmúlt két évben tett juttatott 20 milliárd forint mellé még legalább kétszer ennyi kellene ahhoz, hogy az orvosok úgy érezzék, ha szerényen is, de meg tudnak élni a praxisból. Hogy másutt sem oldotta meg az emberhiányt a béremelés, arra a kamara elnöke, aki másodállásban olykor mentőzik, azt mesélte: bizony előfordul, hogy hajnali kettőkor mentőorvosként nem talál szakorvost a sürgősségin, akinek átadhatná a betegét. Hozzátette: másfél éve tárgyalnak a bérekről a kormányzattal, ezalatt szinte megduplázódtak az orvosbérek, ami azonban csak arra lesz elég, hogy egy 50 éves szakorvos az év végén már annyit keressen, mint kezdő szlovák kollégája. Negyedszázados adósság halmozódott fel az egészségügyi dolgozókkal szemben, éppen ezért hiába újították fel 500 milliárdért a vidéki kórházakat, ha nincs pénz a működtetésre - vetette fel.
A Magyar Kórházszövetség saját állásfoglalásában is hangsúlyozta: belátható céldátum kell arra, hogy mikor érhetik el a magyar egészségügyben dolgozók az uniós átlagbéreket. Ebben a dokumentumban jelezték azt is: tiltakoznak az ellen, hogy a rendszerhibákat a kórházi menedzsment nyakába varrják. Így utasították vissza az Állami Számvevőszék sorozatos hibákat feltáró ellenőrzéseit, melyek a rendszerszintű problémákat rendre kizárólag a menedzsment hibájaként rótták fel.
