A mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a pelefélék (Gliridae) vagy (Myoxidae) családjába tartozó Muscardinus emlősnem egyetlen faja. Európa legészakibb területei (Izland, Írország, Észak-Anglia, Észak-Skandinávia, Finnország és Észak-Oroszország), illetve az Ibériai-félsziget kivételével az egész kontinensen elterjedt.
Magyarországon viszonylag gyakori. Az állat fej-törzs-hossza 6,5-8,5 centiméter, farokhossza 6,5-7,8 centiméter. Testtömege 15-25 gramm (téli alvás előtt elérheti a 35-43 grammot is). Bundája vöröses-szürkés sárga, hasi része világosabb. Mancsa párnázott, hogy a mogyorós pele az ágakon futva jól meg tudjon kapaszkodni. Dúsan szőrözött farka különbözteti meg a hasonló nagyságú egerektől. Füle lekerekített, viszonylag kicsi. Feltűnően nagy fekete szeme az állat éjszakai életmódjára utal. A mogyorós pele a legkülönbözőbb erdők lakója, az alföldektől a fahatárig. Cserjésekben és parkokban ugyancsak előfordul. Csak az aljnövényzet nélküli magas fenyveseket kerüli. Lakóhelyéhez igen ragaszkodik. Ősz felé éjjeli fennlétét egyre hosszabb alvásokkal rövidíti meg, majd október vége felé téli álomba merül, amely áprilisig tart. Nyáron gyakran költözik be a madaraknak készített tojóládákba; a téli alvás során szabályos időközökben felébred. Ha nyáron nagy a hőség az állat nyári álomba is merülhet. (Wikipédia)