Nemcsak az elöregedés, a fiatalabbak pályaelhagyása is egyre nehezebb helyzet elé állítja a pedagógusokat. A 2016-17-es tanévben több mint ötezer tanárnak szűnt meg a munkaviszonya a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) adatai szerint. Mintegy 1400 fő ment nyugdíjba, ám ami igazán megdöbbentő, az az aktív korú pályaelhagyók száma: 3970 pedagógus döntött úgy, más megélhetés után néz.
"Ez egy félelmetes szám, egyben intő jel is. A rendszerbe csupán 800 pedagógus lépett be az elmúlt évben. A kormánynak végre ideje lenne beismernie, hogy a pedagógus-életpályamodell megbukott, nem vonzza a fiatalokat és nem is tartja őket a pályán" - nyilatkozta Galló Istvánné PSZ-elnök.
3970 pedagógus döntött úgy, más megélhetés után néz
Mindez összefüggésbe hozható a kormány nemrégiben napvilágot látott terveivel is, melyek szerint ott, ahol nincs tanár, valaki pedagógusi szakképzettség nélkül is taníthat gyerekeket. Egy biológia vagy matematika órát például egy biológus vagy egy matematikus is megtarthatna, akkor is, ha nincs se tanári képzettsége, se tapasztalata - ha akad egyáltalán olyan biológus, aki inkább általános- vagy középiskolai tanárnak menne. A törvényjavaslat azt is lehetővé tenné, hogy a gyógypedagógiai nevelésben is dolgozhassanak olyanok, akik nem rendelkeznek az értelmi fogyatékos gyerekek ellátásához, fejlesztéséhez szükséges ismeretekkel. A PSZ tiltakozik, Galló Istvánné szerint ez nem más, mint a pedagógus szakma arcon csapása, ami rendkívül káros lehet a gyerekekre nézve.
Galló Istvánné rámutatott: az ágazati érdekegyeztetés nem működik, ennek színhelye a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács lenne. A hatályos szabályok szerint minden, az oktatással kapcsolatos törvénymódosítást a Tanács elé kellene terjeszteni. Bár az egyeztetéseket törvény írja elő, a kormány ennek nem tesz eleget, amivel súlyos törvénysértést követ el a PSZ elnöke szerint. Palkovics László oktatási államtitkár a Liga Szakszervezetek múlt heti konferenciáján úgy nyilatkozott: a szakmai egyeztetések a Köznevelési Kerekasztal mellett zajlanak. Csakhogy a Kerekasztalnak semmilyen jogi háttere nincs, az ott született "döntések" semmire nem kötelezik a kormányt, ezért a PSZ más szakszervezetekkel együtt inkább sztrájkbizottságban tárgyal.
Noha Orbán Viktor miniszterelnök Balog Zoltán minisztert kérte fel, hogy képviselje a kormányt a sztrájkbizottsági tárgyalásokon, a szakszervezetek legutóbb 2016 januárjában látták Balogot a tárgyalóasztalnál. Palkovics László is csak néhány alkalommal jelent meg, a legutóbbi egyeztetésen Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár vett részt, aki nincs felhatalmazva arra, hogy döntéseket hozzon. Ezzel a kormány lényegében ellehetetleníti a sztrájkbizottságot is. Palkovics egyébként a Liga-fórumon úgy nyilatkozott, a sztrájkbizottsági tárgyalások a "munkabéke fenntartásáért" vannak. "Egy sztrájkbizottság mindig magában hordozza a sztrájk lehetőségét is" - emlékeztetett Galló Istvánné. Mint mondta, ha a szakszervezetek a fontos ügyekben nem érzékelnek előrelépést, fontolóra veszik egy sztrájk meghirdetését. "Most elég feszült a társadalmi helyzet, sosem lehet tudni, mi lesz az utolsó csepp a pohárban. Úgyhogy Palkovics úr a munkabéke miatt ne legyen annyira nyugodt" - tette hozzá.
