Az Elmű-ÉMÁSZ üdvözli a versenyképesség-növelő törvénytervezet áramszolgáltatókat érintő passzusait - közölte megkeresésünkre Boross Norbert szóvivő. A jogszabály - meglátásuk szerint - áttekinti a közműbekötésekhez szükséges hatósági engedélyek kiadásának gyorsítását is. Bíznak abban, hogy az új törvény rászorítja a folyamatban részt vevő hatóságokat az engedélyek bürokráciamentesebb kiadására - fogalmazott. Mint közölte: maguk is a folyamatok egyszerűsítésében és sebességének javításában érdekeltek. Nem tagadta, hogy az új bekötések időtartama olykor több száz napot is igénybe vehet. A különböző hatóságok engedélyezési folyamatai alapesetben egyenként is 30 napot vesznek igénybe, amelyek aztán egész 90 napig is elhúzhatóak – tette hozzá. De az eljárások az építésügyi szabályokkal se állnak mindig összhangban. A többi áramcég – beleértve az állami közművet is - hasonló megkeresésünkre annak közlésére szorítkozott, hogy az anyagot tanulmányozzák.
Lázár János kancelláriaminiszter mintha egy teljesen más anyagot olvasott volna. Szerinte a törvény kifejezetten a szolgáltatóktól von el jogköröket: megnyirbálja hatalmukat, gyorsítja munkatempójukat. A kormányinfón némi éllel úgy fogalmazott: „vannak nagy külföldi szolgáltatók, amelyek értettek a tervezetből, hisz a benyújtás másnapján már javaslatok érkeztek újabb állami hatóságok megregulázására. Vagyis a törvényhozásban javaslatot tettünk a privát tulajdonban lévő külföldi multik szerepének átgondolására, kicsit a hatalmuk csökkentésére, és ők azonnal megmondták, melyik hatóság a lusta és melyiken múlik az egész engedélyezési eljárás."
A tárcavezető epés szavai azért furák, mert a szabállyal amolyan rezsiharcos módon „betámadott” közműcégek nagy része Lázár szavaival szemben nem magántulajdonú, hanem éppenséggel állami. Ilyen például a dél-magyarországi áram-, és a fővárosi gázhálózat. A többi energiarendszer kétségkívül külföldi tulajdonban áll, ám a víziközművek kevés kivételtől eltekintve szintén állami-önkormányzati hátterűek. A törvényekben viszont – a Fidesz érezhető fájdalmára – tulajdonviszonyok szerinti különbségtétel nem lehetséges. Az új szabályok így állami és magáncégre egyaránt vonatkoznak.
Maga a módosítás szövege - függetlenül attól, hogy az az energiaiparban nem szül ellenkezést - mégis inkább Lázár János szavait igazolja vissza. Eszerint szűkítik a hálózatcégek lehetőségeit a csatlakozás megtagadására, amit szakhivatalok felülbírálhatnak. Mindezt ingyen vagy a lehető legolcsóbban. Így a legfeljebb 16 Amperes mérő beszerelése is költségmentessé válik. A vezetékcégnek a tervek helytálló magánkivitelezését is el kell fogadnia. A gázbekötéseket szintén az ingyenes hatósági felülvizsgálat bevezetésével olajoznák. Itt a legfeljebb óránként 4 köbméteres mérők beszerelése válik költségmentessé. Megkeresésünkre a gázipar egyetlen szereplője se kívánt véleményt nyilvánítani. A tervezet a vízvezeték-bekötés esetén hasonlóképp biztosítja a szolgáltató által elutasított kivitelezés ingyenes hatósági felülvizsgálatát.
A vízipar egyelőre értelmezi a javaslatokat – fogalmazott megkeresésünkre Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) elnöke. Meglátása szerint a szabályok ebben a formában - akár a végrehajtási utasítások szintjén - pontosításra szorulnak. Így például tisztázandó, mit ért a tervezet bekötés alatt. De a 3,2 centi átmérőjű szennyvízvezeték fogalmát se tudják értelmezni. Noha elvben sérti a szolgáltatók érdekeit, Kurdi Viktor nem látja a külsős vállalkozók bevonási lehetőségének szakmai akadályát. Az uniós beruházások lanyhulásával a cégek amúgy is több terület erőforrásait leépítették. Abban pedig egész biztos, hogy a jogalkotó se engedélyezne szakszerűtlen hozzáférést működő ivóvízvezetékekhez. Egyetértenek az eljárások gyorsítási szándékával, de leszögezte, más szektorokkal ellentétben a vízbekötésekre – a gerincvezetéket leszámítva – esetükben ma se jellemző a hosszú engedélyeztetés.
