Illusztráció/Thinkstock
Természetesen egész nap dögönyöznénk Ropit, hiszen annyira cuki - mondja a Borsnak a kisróka gondozója, hozzátéve: nyilván megszakad majd a szívük, amikor szabadon engedik a természetbe kedvencüket, ám a legjobbat akkor teszik vele, - és ez a lényeg - ha csak addig, ameddig ez szükséges, biztosítják az életfeltételeit, de nem alakítanak ki kötődést a rókával, aki nem háziállat. Német Edina állatvédő beszámol arról is, hogy miután a sajtóban megjelentek a fotók, meg a történet Ropiról, nagyon sokan jelentkeztek örökbefogadónak, de ez megint csak az állatnak lenne rossz, ráadásul a kisróka nem az a kimondott kezesbárány, már a gondozóját is többször megharapta.
A négyhetes rókakölyök amúgy igen életrevaló, szerencséjére anyja halála után elcsatangolt testvéreitől, - ők táplálás nélkül minden bizonnyal éhenhaltak, vagy ragadozók végezhettek velük - az emberek így találtak rá.
Ropit megtalálása után az állatvédők orvoshoz, majd Szentendrére vitték, ahol állatvédők vették gondozásba.
A teljes cikk - Ropi fotóival - itt olvasható.
