Rendkívül ritka, hogy az Európai Bizottság két héten belül kétszer is megvitassa egy tagállam politikai helyzetét. Márpedig ez történik ma, amikor a testület - április 12-iki ülését követően - ismét napirendjére tűzi a magyarországi helyzettel kapcsolatos aggodalmait. Információink szerint a biztosi kollégium ezúttal jogi lépésekről, vagyis kötelezettségszegési eljárásokról fog dönteni. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a bizottsági jogi szolgálat fogást talált a felsőoktatási törvény módosításán, és bizonyos rendelkezések megváltoztatására fogja felszólítani a kormányt. Michael Ignatieff, a CEU elnöke és rektora a testület első alelnökével, Frans Timmermans-szal tartott hétfői találkozója után óvatosan optimistának nevezte magát, amikor újságírók arról faggatták, hogy szerinte az EU tesz-e lépéseket az egyetem érdekében. "Várjuk meg a szerdát" - válaszolta. Ez nem liberális ügy vagy konzervatív ügy, Európának egységesen ki kell állnia a tudomány szabadsága mellett - jelentette ki Ignatieff. Megfigyelők szerint az unión kívüli országokból érkezett oktatók és kutatók munkavállalásának törvényi korlátozása ütközhet közösségi jogszabályba.
Lehetséges, hogy a bizottsági szűrőn több más magyar jogszabály is fennakad, mert az EU ellenőrző testülete több törvényt is megvizsgált. A döntésekről Frans Timmermans nem közvetlenül a testületi ülés után fog tájékoztatást adni, hanem az Európai Parlament (EP) délutáni, a magyarországi helyzetről rendezett plenáris tanácskozásán. Így Orbán Viktor miniszterelnöknek azonnal lehetősége lesz a brüsszeli kritikákra reagálni, mivel részt vesz és felszólal a brüsszeli vitában.
Az ülés résztvevői várhatóan az oktatási szabadságot csorbító és a civil szervezeteket megbélyegző törvénykezésről, valamint a nemzeti konzultációról mondják el a véleményüket. Alaposan felkészülhettek a vitára, mivel Ignatieff az elmúlt két napban több EP-képviselővel találkozott, és kedden teltházas tájékoztatót tartott a képviselő-testületben. A CEU-ról rendezett meghallgatáson megjelent Sabine Verheyen német kereszténydemokrata képviselő, aki azt mondta: nincs alku az oktatási és kutatási szabadságról. Figyelemre méltó, hogy újságíróknak nyilatkozva később megismételte a néppártiak gyakran hangoztatott érveit, miszerint a Fideszre a pártcsaládon belül erőteljesebb befolyást lehet gyakorolni.
A magyar kormánypártok szokatlan kompromisszumkészségéről árulkodik az a levél, amelyet a Fidesz európai parlamenti delegációja küldött kedden a néppárti EP-képviselőknek. A lapunk birtokába jutott e-mail hangsúlyozza a Fidesz és személyesen Orbán Viktor európai elkötelezettségét.
"Nem vagyunk tökéletesek, nem minden kísérletünk járt sikerrel, de rugalmasak vagyunk és készen állunk arra, hogy tartalmas párbeszédet kezdjünk országunk és Európa jövőjéről" - áll a levélben, amelyben a magyar kormánypártak a balliberális francia elnökjelölt, Emmanuel Macron Európa újragondolását sürgető javaslataival vállalnak közösséget.
Ugyancsak kedden találkozott Brüsszelben a parlament meghatározó politikai csoportjainak a tagjaival Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója, és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is. Úgy tudjuk, hogy a két jogvédőt a nap folyamán hivatalában fogadta egy magas rangú néppárti tisztségviselő. A találkozók témája a civileket célba vevő törvénytervezet volt.
Megbízható parlamenti forrásaink szerint a parlamenti ülés kezdetén a négy balliberális frakció - a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldal - a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetét értékelő parlamenti határozattervezet kidolgozására fog javaslatot tenni. Az indítvány sikere attól függ, hogy a néppártiaknak legalább egy része megszavazza-e. Ha igen, akkor az állásfoglalást az EP májusi plenárisán fogadhatják el.
Mindezt az Orbán-kormány nem önkritikával, hanem vádaskodással, s Brüsszel "támadásával", pontosabban a menekültügyi politikai összeütközéssel indokolják az egyre-másra érkező, sokszor szakpolitikai, egyre gyakrabban pedig az Orbán Viktor illiberális hatalomépítését érintő kritikákat.
Áder új megoldással állt elő a CEU-nak
Áder János köztársasági elnök válaszolt a diákok kérdéseire a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban tartott előadása után. Azt mondta: kollégáival alaposan megvizsgálták a a CEU-t is érintő törvénymódosítást, ám azt nem találták alkotmányba ütközőnek. A törvény hatályba lépése után szerinte ugyanúgy működhet a budapesti Közép-európai Egyetem, mint eddig, a módosítás nem sérti sem a tanulás, sem az oktatás, sem a kutatás szabadságát. Az államfő kijelentette: a népszerűség és az elvszerűség között kellett döntenie.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Biztos népszerűbb lett volna, ha visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, de ő az elvszerűséget választotta, amit a törvények, az alaptörvény és államfői hivatala jelöl ki számára. Áder egy új megoldási javaslattal is előállt "a CEU jogászai helyett". Mint mondta: a New York államban működő CEU nonprofit alapítványnak nem is kellene létrehoznia az USA-ban egy egyetemet. Elég lenne, ha megállapodna egy New York államban működő egyetemmel, hogy az végezze ottani képzéseit.
- Miért kellene megállítani Brüsszelt?
