Az NVB 10:2 arányban utasította el egy magánszemély (a DK-s Sebián-Petrovszki László) a külföldi egyetemeket érintő népszavazási kezdeményezésének hitelesítését. A testület döntését azzal indokolta, hogy a kezdeményezés csak az OECD-országokban államilag elismert felsőoktatási intézmények számára biztosítaná, hogy bejelentés alapján folytathassanak külföldön oklevelet adó képzési tevékenységet, a többi intézménynek továbbra is működési engedély, akkreditáció alapján kellene működne.
A tagok egyebek mellett azzal érveltek, hogy a kezdeményezés szerint javasolt módosítás diszkriminatív helyzetet teremtene, hiszen hátrányosan érintené a magyarországi felsőfokú intézményeket, és az abban tanuló diákokat, valamint, a nem OECD országok iskoláit.
Vágó Gábor (volt LMP-s parlamenti képviselő) magánszemélyként három népszavazási kezdeményezést nyújtott be, a letelepedési engedélyek megszerzésével, kiadásával kapcsolatban, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről. Az NVB a kérdések hitelesítését megtagadta, részben választópolgári, illetve jogalkotói egyértelműségi problémára, részben okafogyottságra hivatkozva.
Az NVB három, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által benyújtott népszavazási kezdeményezést is napirendre vett, és azokat egyhangúlag el is utasították, arra hivatkozással, hogy azok a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütköznek. Az ülésen felmerült, hogy egy viccpárt komolytalan kezdeményezéseit egyáltalán érdemben kell-e tárgyalniuk.
Az első kérdés azt célozta, hogy az Országgyűlés nevezze át Paks városát, annak érdekében, hogy a tervezett atomerőművi beruházást érintő nemzetközi szerződések érvényüket veszítsék. Egy másik kezdeményezés szerint új atomerőművi blokk csak a felcsúti stadion 50 méteres körzetében épülhetne. A harmadik kezdeményezés pedig arra irányult, hogy az NVB ne minősíthesse a választópolgárok számára túl bonyolultnak az atomenergiával kapcsolatos népszavazási kérdéseket.
Patyi András elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabályozásnak nem az a rendeltetése, hogy jópofa tréfákat űzzenek a népszavazás jogintézményéből, és a döntéshozó szervezetekből; az NVB-ből, a Kúriából, vagy az Országgyűlésből. Nem rendeltetésszerű az a szervezői magatartás, ami lehetetlen, abszurd célokra irányuló kérdéseket tartalmaz - fűzte hozzá.
Az NVB egy, a múlt vasárnapi zuglói időközi önkormányzati választást érintő határozatot is hozott. A testület 11:1 arányban meghozott nem jogerős határozatában megállapította, hogy az ATV műsorszolgáltatóként az egyik választási hírműsorával megsértette az esélyegyenlőség alapelvét, mert egyik híradójából - a többi jelölő szervezet közül egyedüliként - kihagyta a Magyar Munkáspártot. Az NVB határozatai nem jogerősek, azokkal szemben a Kúrián lehet jogorvoslattal élni.