Amennyiben hinni lehet a Tesla-vezér, Elon Musk szavainak, az idén bejelenti, hogy hol építi fel a vállalata az európai óriásüzemét. Szijjártó Péter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy részesei vagyunk a gyárért folyó versenynek. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a Teslával folyamatosan kapcsolatban állnak, de a cég most azt figyeli: hol alakulnak úgy a piaci körülmények, hogy a termékeik iránt nagyobb legyen a kereslet. Az európai pozícióját figyelve a Tesla jól áll. Az S modellből 12358 darab fogyott 2016-ban, ezzel a harmadik legkeresettebb elektromos gépjármű volt a kontinensen az Európai Alternatív Üzemanyag Megfigyelőközpont (EAFO) gyűjtése szerint. Magyarországon tavaly 201 tisztán elektromos meghatású kocsit értékesítettek - olvasható ki az EAFO statisztikából.
Az európai üzemmel kapcsolatban az már egyértelműnek látszik, hogy a szokásosnál is jobban neki kell gyürkőznie annak, aki komolyan szeretne kandidálni. A vállalat a nevadai gyárához („Gigafactoryjéhez”) hasonló központot tervez építeni Európában. A beruházás értéke az 5 milliárd eurót is elérheti, amely alapvető változásokat hozna a magyar gazdaságban, amennyiben itt telepítenék az üzemet. Sőt, alkalmas lenne arra is, hogy Magyarországot felhelyezze a globális elektromos járműipar térképére. (Összehasonlításként: a Mercedes kecskeméti üzemei mintegy 2 milliárd euróra tehetőek.) Egy ekkora projekt nem csak egy régió, de az egész ország fejlődésének nagy lendületet adhat, arról nem is beszélve, hogy közvetlenül a gyárban foglalkoztatottak száma elérheti az 5-7 ezret, míg a beszállítóknál közvetetten a cég számára dolgozók állománya megközelíti majd a 10 ezret a nevadai beruházás számai alapján.
Nem meglepő, hogy a lehetséges országok nagyon komoly lobbiharcba kezdtek, s bizony igen bő a versenytársak köre. Összesen tucatnyi állam jelezte, hogy szívesen látná határain belül a Tesla gyárát. A pályázók között pedig igazi ipari nagyhatalmak is akadnak, hiszen Németország és Svédország is az amerikai cég kérői között van. Svédország ráadásul nagyon komoly lépéseket tesz, a Saab egykori telephelyeit már fel is ajánlotta Elon Musknak.
A Tesla nevadai üzemének helyszínkiválasztási folyamata kapcsán feltételezhető, hogy mi az, amit vár a cég. Az amerikai üzemért is kiélezett verseny folyt az államok között, és bár a hírekben más szempontok lettek kidomborítva, ám nagy súllyal nyomott a latban, hogy ki tudja a gazdaságilag legkedvezőbb támogatási csomagot ajánlani. A végül a gyárat sikeresen „megszerző” állam komoly adókedvezményeket mutatott fel. Nevada állam tudatosan is dolgozott a befektetés bevonzásáért: kiküldött egy kérdőívet a Tesla számára, amelyben a beruházási döntésben szerepet játszó körülmények súlyozását kérték. Ebből kiderül, hogy a pénzügyi ösztönzők jóval több pontot kapnak, mint például a munkaerő megléte. Alighanem ez az európai üzem esetében sem lesz másként – mondta Dinh Tamás, a KPMG szenior menedzsere. Arra sem árt készülni, hogy ez a tárgyalássorozat nem hagyományos bürokratikus folyamatot követi majd. Példaként elég ehhez annyi, hogy az amerikai Gigafactory-ért folytatott harcban Kalifornia államot a Tesla a folyamat egy részénél kizárta. Ebbe azonban az állam részéről nem nyugodtak bele, s egy új csomagot raktak le számukra szinte azonnal. A Tesla nem is gondolkodott sokat, azonnal visszaemelte a lehetséges helyszínek közzé Kaliforniát, igaz végül az üzemet nem ott helyezték el. A történet arra mindenképpen rámutat, hogy a szokásoshoz képest Magyarország részéről is jóval dinamikusabban és előremutatóbban érdemes kezelni a beruházással kapcsolatos kérdéseket.
Borítékolható, hogy folyamatos igényváltozások lesznek, olyan elvárásmódosítások, amelyekre azonnal választ kell adni, sőt, jobb lenne, ha elébe tudna menni Magyarország a felmerülő igényeknek – mondta Zsótér Márton, a KPMG szenior tanácsadója.
Ezek alighanem döntő fontosságúak lesznek, talán sokkal inkább, mint a munkaerő kérdése. Már csak azért is, mert a beruházás bejelentése és az első részlegek átadása között legalább 5-6 év eltelik. A Mercedes és az Audi fejlesztések mentén felépült duális képzésben pedig ennyi idő alatt a Tesla gyár első generációs szakembergárdája is kitaníthatónak látszik – nyilatkozott a Népszavának László Zoltán, a feldolgozóipari cégeknél alakult érdekvédelmi közösségeket tömörítő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
Véleménye szerint a hírekben hallott 14-16 ezres szakembergárda a súlyos honi munkaerő problémák ellenére is biztosítható itthon. Elérhetőnek tartja a képzett munkaerőt, hiszen például az elektronikai ipar fejlettsége terén 2006-2012 között jóval a régió előtt jártunk, s ehhez szellemi és fizikai munkaerőből is rendelkezésre állt egy jelentős szakemberállomány. Szinte biztos, hogy megfelelő bérekkel a dolgozói állomány feltöltése a Tesla számára nem okozna gondot – jegyezte meg az érdekvédelmi vezető. Az elvégzett munka minőségével pedig elégedett lenne a gyár. A magyar munkaerő nemzetközi szinten is kiszámíthatóan és jól dolgozik. Éppen ezért alkalmas hosszútávú tervezésre – ez pedig nem mellékes szempont egy ilyen beruházásnál – mutatott rá László Zoltán.
A Vasas elnöke egy részletkérdésre is rámutatott, ami azért szintén markáns kérdés lehet. Egyelőre nehezen látható, hogy a Tesla-projekt inkább autógyártási vagy elektronikai ipari beruházásként működne. Előbbiek sokkal hosszabb távra terveznek előre, s a működésük is hosszú távon alkalmazott, jól bejáratott, sztenderd folyamatokra épül. Az elektronikai ipari cégek jóval gyorsabbak és hagyománytörőbbek. Mégis, ha utóbbi profil lenne erősebb, az a honi munkaerő számára kedvezőbb lehet, hiszen éppen az említett időszakban meglévő hazai kapacitások miatt – amelyből azért több sajnos leépült – versenyelőnyben lehetünk Szlovákiával, Csehországgal, Romániával szemben is. A KPMG szakemberei ugyanakkor kiemelték, hogy valóban nem konvencionális gyárként kell a beruházásra gondolni. Alighanem a robotizáció igen komoly mértékű lesz, így maga a munkaerő költsége vélhetően valóban kisebb súlyt kap a döntésben.
A támogatási csomaghoz visszatérve a KPMG szakemberei rámutattak, hogy nem tűnik mellékes szempontnak a helyszín sem. Az uniós szabályok ugyanis meghatározzák, hogy milyen régióban, milyen támogatást lehet adni. Az ipari szempontból fejletlenebb keleti és déli régióban például kedvezőbb csomag összeállítására adódhat lehetőség, természetesen a számos más, az adható támogatást meghatározó tényező kedvező alakulását feltételezve.
A beszállítói ipar meglétét firtató felvetésünkre a KPMG és a Vasas illetékesei is hasonlóan reagáltak. A Teslának nagyon erős mágnes hatása van. Így ahová települnek, ott a gyár működésének megkezdéséig bizonyosan jelentős beszállítóipari fejlesztések is lesznek. Éppen ezért az emiatti aggodalom nem feltétlenül látszik megalapozottnak. Az persze jó pont, hogy akadnak olyan kapacitások, amelyekre a Tesla akár támaszkodhat is. Így például kedvező „elem”, hogy a Samsung Gödön éppen egy akkumulátorgyár-fejlesztést fejez be. Zsótér Márton ugyanakkor arról beszélt: a benyomások alapján a Tesla az üzemén belül minél inkább önellátásra szeretne berendezkedni. Ebből a szempontból a gödi fejlesztés, vagy a Zalaegerszegi önvezető autóknak épülő tesztpálya előnyt jelenthet, de aligha lesz döntő tényező.
Dinh Tamás összefoglalásként kifejtette: nagyon úgy tűnik az dönt majd, hogy ki milyen csomagot, s különösen támogatási csomagot tud az asztalra tenni. E mellett a pályázó állam részéről az igyekezet, az előremutató megoldáskeresés is fontos lehet. Könnyen lehet ugyanis, hogy ha akad néhány egymáshoz közeli ajánlat, akkor befolyásoló tényező lehet a Tesla döntésében – hiszen hosszútávú befektetésről beszélünk –, hogy az egyes országok közül melyek tűntek együttműködőbbnek, rugalmasabbnak a tárgyalási folyamat során.
