A választási szakértő szerint nemcsak a kérdés elbírálása, hanem egy népszavazás megszervezése is belefér a hátralévő időbe, még akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az országgyűlési képviselők választása előtt 41 nappal már nem lehet népszavazást tartani.
A parlament fideszes alelnökéne – mondta Tóth Zoltán, aki szerint azonban az üzenet törvénytelensége ellenére az egész vita felesleges, hiszen magáról a képviselőválasztásról az alaptörvény értelmében nem lehet népszavazást kezdeményezni. Vagyis – ha a kormánypártok nem akarják – nem lehet jogi úton elérni a törvénymódosítást. A politikai blokkolás elvárása pedig abból a félelemből fakadhat, hogy a választások előtt tartott utolsó népszavazások eddig előre jelezték a parlamenti képviselők választásának eredményét, tehát ha egy ilyen népszavazáson bukik a Fidesz, akkor a sorsdöntő voksoláson is begyűjti a „narancsos buktát”- emlékeztetett a választási szakértő.
Tóth Zoltán lapunk kérdésére utalt arra is, hogy a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság elnökeinek a hónap elején megjelent javaslata a népszavazási törvény egyes passzusainak megváltoztatására nem érint lényegi kérdéseket, csak látszat ellenállást jelez. Azt, hogy a Gulyás Gergely kijelentéseivel megerősített tilalomfa eddig is létezett, a legékesebben a visszautasított kérdések tömege mutatja. A felvetésre, hogy népszavazási kezdeményezésekhez az idén benyújtott 60 kérdés azt jelzi-e, hogy az emberek keresik a törvényes megoldásokat a változtatások eléréséhez, a szakértő úgy reagált, hogy az ország polgárai próbálnak utolsó mentsvárként kapaszkodnak a népszavazás esélyébe, mert még próbálnak hinni a magyar demokrácia roncsaiban. A Fidesz most megüzente: a következő egy évben a demokráciának még ezt a szintjét is felejtsék el a magyar választók.
