Akárhogy is: Baselitz képei szépek. A 6 tábla – női akt paneljein mélyből derengenek a már-már romantikus kékek, időnként heves komplementereket alkotva izzó vörösökkel és harsány sárgákkal, a zöld-sárga hátterű Krisztus-ábrázoláson túlvilágian zöldeskék a bal lator feje, és az Először, kérem szépen címet kapott vásznon az olajjal festett akvarellszínek bravúrja tanulmányozható.
Mindez egy olyan festő kiállításán, akit lázadónak, tagadónak, a hagyományrombolók egyik példaképének ismert meg a világ. És aki – szögezzük le mindjárt – az is. Az NDK-ban született-nevelkedett, Nyugat-Berlinben pályát kezdett Georg Baselitz egyszerre volt elődje és társalkotója annak a (nyugat-) német posztmodern irányzatnak, amely az addigra üresnek minősített koncept art ellenében újra figuratív, sőt szenvedélyesen ábrázoló művészetet vallott a magáénak. Németországban a hagyomány jegyében a német expresszionizmus megidézését tisztelettel és teljes tiszteletlenséggel.
Georg Baselitz: Először, kérem szépen, 2014 Albertina, BécsFOTÓK: JOCHEN LITTKEMANN, BERLIN © GEORG BASELITZ
Baselitz már a hatvanas években megszolgálta, hogy a nyolcvanasokban az Új Vadak (Neue Wilde) mintaképe legyen. Korai, itt nem látható művei brutalitással és agresszióval szolgáltak a koncept szenzitív közegének. Gorombán festett, csúf színű vásznai a festői bárdolatlanság mellett önkielégítéssel foglalatoskodó férfiakkal és hasonlóval gyanúsítható nőfigurákkal érdemelték ki a (többek között ügyészi-bírói) figyelmet, s ha nem, akkor is fejjel lefelé pózban ábrázoltak emberpárt, szakférfiút és szakmatársat.
Ha meggondoljuk, az érett Baselitznek már rég nincs szüksége erre a védjeggyé lett gesztusra. Minden mozdulata enélkül is groteszk, minden ábrázolása tragikus, komikus, leginkább pátoszosan tragikomikus, képeinek lényegét nem a pozíció, hanem szín és forma hordozza. A Krisztus kigúnyolásán az élő-finom rózsaszín testárnyalat, amely már-már pasztelles tapintattal vetül a háborgó koloritú háttérre, a durva vörössel felrakott erogén foltok, amelyek a Lány visszafelé II. bujaságát is, kiszolgáltatottságát is érzékeltetik, az E. L. K. figurájának alig sárga kézfeje, amely így tudja idézni-megtisztelni a nagy expresszionista előd, Kirchner világát.
Baselitz orosz sorozata is ezért egyedülálló. Éppen elég konkrét tapasztalatunk van arról, milyen könnyű ma kockázat nélkül persziflálni a szovjet szocreált, vizuálisan heherészni a bornírt műveken. Baselitz nemesebben áll bosszút NDK-s gyerekkoráért, az iskolafolyosók reprodukciókkal előadott képi kötelezőjéért. Parafrázisai szellemi-festői teljesítmények, a szarkasztikus gondolat látszólag gondatlan, ám annál kifinomultabb megfogalmazásai. Lenin meg a parasztküldöttek értelmezésén az enteriőr, meg az eredetiben három küldött olyan csorgatott kuszaságban keveredik el, amely már-már Jackson Pollockhoz volna mérhető. az üzbég paradicsom-betakarítást feldolgozó vászon olaj matériája ellenére távol-keleti ecsetrajzok finomságát idézi, és a maga módján ez a formai telitalálat élteti a G-fej faszobrát.
Georg Baselitz: G-fej, 1987 Ludwig Múzeum, Budapest
Sajnos, a technikai áttűnés, a szánt virtualitás nem ilyen sikeres a plasztikákban. A korábbi Baselitz-szobrok vésővel, baltával, ki tudja, láncfűrésszel formázott keményfa erőszakosságát, esetlegességét és a mindezek felett uralkodó szilárdságát a később bronzba öntött kópiák képtelenek megőrizni. Hiába a vágószerszám nyomok a cizellált férfi mellkasán és férfiasságán (Sing Sang Zero), hiába az olcsó olajfesték a szintén faragás-hatást keltő bakancsos lábszáron (Római üdvözlet), a távol lévő harsány, szabad szájú Baselitz-plasztikák erejét a bronzváltozat nem idéz fel. Csak – bronzzá lettek – kanonizálja.
A képkínálat csak késői, a címhez hűen emlékező-önértelmező, de korántsem ilyen emlékmű-jellegű. Bár örömmel vettük volna a fent megidézett és meg nem idézett korai és közbülső korszakok bemutatását, némi hiány- és felemásságérzetünket tompítja különleges helyzetünk, amelyben egy éréket teremtve értéket tagadó újexpresszionista sajátos őszikéit láttuk. (Forrás: https://www.gyularozsa.com/)
