Majdnem harminc éve ültettek, majd azóta termelnek szőlőt Karádon csaknem százan egy hajdani állami gazdasági, osztatlan közös területen. A gazdák közvetlenül húsvét előtt kapták kézhez a dokumentumokat, melyből az derül ki: az osztatlan közösben tulajdonrésszel rendelkező állam képviseletében valakik kimérették az állami részt, s az így keletkezett 3,6 hektár éppen az említett huszonhetek szőlője, noha a területen akad szántó és agyaggödör is. A gazdák a helyi képviselő-testület segítségét kérték.
– Minden tőkét mi ültettünk, az állam ide nem tett be egy forintot sem, úgy maradt benne az egykori állami gazdasági osztatlan közösben, hogy a 24 hektárnak csak a kétharmadán lehet szőlőt művelni, egyharmada erre alkalmatlan – állította a karádi testület rendkívüli ülésén Nagy László György képviselő, maga is érintett szőlőtulajdonos. – Egészen idáig úgy gondoltuk, amit mi ültettünk és műveltünk, az szent és sérthetetlen, azt senki el nem veheti.
- Mi az, hogy az állam kiméreti a saját részét?
- Idejön az állam és épp ez a karádi 3,6 hektár szőlő kell neki?
- Ki áll vajon emögött a jogtalan lépés mögött?
- Magyarországon, a 21. században el lehet venni valakitől azt, amit harminc éve művel, amin termel, amit örökölt, ami hozzá nőtt?
Komáromi József képviselő hihetetlennek titulálta a történteket, hozzátéve, hogy „mindenfelé a vidék, a gazdák támogatásáról hallani, ez viszont annak a szöges ellentéte”.
– Várhatóan lesznek még ilyen ügyek, de lehet, hogy a mi kezdeményezésünk úttörő, precedens értékű lesz, és akkor nem történhet meg, hogy ilyen döntésekkel szőlőtermelők megélhetését veszélyeztetik – jegyezte meg Schádl Szilárd polgármester, majd a jelen lévő képviselők egyhangú szavazatával elfogadták, hogy az önkormányzat megkeresi a hatóságokat a folyamat sürgős leállítását kezdeményezve.
Csupán egyetlen karádi képviselő nem jelent meg az ülésen, akit pedig nagyon vártak, hiszen a Somogy megyei agrárkamara egyik vezető beosztású alkalmazottja.
„Metszettünk már, de szüretelni is mi akarunk!” – fogalmazták meg óhajukat a karádi gazdák az ülés végeztével. Arról is beszéltek: szerintük már önmagában az jogsértő, hogy az állam kimérette a saját részét az osztatlan közösből, hiszen anno a kárpótlás során egykori állami gazdasági dolgozókként kapták a területet, emiatt a törvény szerint nem lehetett volna kiméretni. Amikor a törvény 2012-ben lehetőséget adott az osztatlan közös birtokok nevesítésére, ők is kérték ezt, de azt a választ kapták: nem lehetséges. „Vagy vannak, akik a törvények fölött állnak?” – tették föl a kérdést. Nem titkolták: információhoz könnyen jutó, „magas körökhöz bekötött” agrárembereket sejtenek a háttérben. Kérdésünkre, hogy ugyan minek kellene ezeknek a köröknek az ő 3,6 hektár szőlőjük, azt felelték: „Az ilyeneket senki és semmi nem érdekli, lenyúlják, amit csak lehet, sőt, a jelek szerint azt is, amit nem...”
