A 28 tagállam között Magyarországé a hetedik legrosszabb eredmény, szomszédaink közül csak Románia teljesít rosszabbul (18,5 százalék, de a 2015-ös adatokhoz képest ez csökkenés, nem növekedés), a visegrádi országok pedig jócskán megelőztek minket: Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban mintegy fele annyian hullanak ki idő előtt az iskolából, mint hazánkban.
Korai iskolaelhagyónak a fiatalok azon csoportját tekintjük, akik 18-24 éves korukban nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, és semmilyen képzésben nem vesznek részt. Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában írta alá az Európa 2020 Stratégiát, melynek egyik célkitűzése a korai iskolaelhagyás 10 százalék alá csökkentése. A magyarországi folyamatok mégis szembemennek az elvárásokkal: noha a 2004-es 12,6 százalékot 2010-re sikerült 10,8 százalékra csökkenteni, a kormányváltás után a korai iskolaelhagyók aránya újból emelkedésnek indult, már 2011-ben 11,4 százalékra ugrott.
A hazai mutatók romlásában nagy szerepet játszik az Orbán-kormány egyik első intézkedése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása 16 évre - ami ugyancsak ellentétes az uniós törekvésekkel, a fejlettebb európai államokban cél, hogy a fiatalok minél több időt töltsenek az oktatási rendszerben. A magyar kormányt ez hidegen hagyta (ahogy a szakma ellenkezése is), az egyeztetések nélkül elfogadott intézkedéssel két legyet ütöttek egy csapásra: egyrészt a közmunka felé terelték az iskolából idejekorán kiesőket, így eldicsekedhettek azzal, hogy a közmunka program sikeres, egyre több embert "karol fel". Másrészt ezek a fiatalok már nem vették igénybe a súlyosan alulfinanszírozott közoktatás szolgáltatásait, ami pillanatnyi gazdálkodási előnyt jelenthetett a rendszer számára.
A korai iskolaelhagyók arányának emelkedésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is rávilágított. A 2015/2016-os tanévet értékelő statisztikai tükör adatai szerint 2015-ben 11,6 százalék volt az arány, ez megegyezik az Eurostat eredményeivel. A KSH szerint az Észak-magyarországi régióban a legrosszabb a helyzet, a diákok 16,8 százaléka nem szerez végzettséget. Jelenleg úgy tűnik, a kormány nem kíván javítani a helyzeten, sőt, az oktatási rendszer újabb átalakítási tervei éppen a gyermekek gimnáziumba jutási lehetőségeinek korlátozását szolgálják majd.
