- Nehéz megfogalmazni, mit jelent a skandináv irodalom. Jellemzője például, hogy a természetet szimbólumként, és nemcsak az események háttereként használják. Másrészt pszichologizáló irodalomról van szó. Egy jóléti társadalomban nem az anyagi gondokkal vannak elfoglalva, belülről erednek a problémák - mondta lapunknak Pap Vera-Ágnes, aki többek között Knut Hamsun és Kjell Askildsen könyveit fordította, tavaly pedig Linn Ullmann A nyugtalanok című regénye jelent meg fordításában. Hozzátette: a svéd, dán és norvég szépirodalmat korábban nem adták ki ilyen mennyiségben, a népszerűségben sokat segített a skandináv krimi, illetve a skandináv államok fordítókat és kiadókat támogató ösztöndíjai.
Varga Veronika, a Skandináv Ház munkatársa elmondta, komoly vita folyik Skandináviában arról, hogy a krimi elősegíti a szépirodalom népszerűségét vagy annak olvasótáborát csábítják el a bűnügyi történetek. - A Skandináv Ház Alapítványt 2003-ban alapítottuk. Akkor még ritka volt a skandináv kulturális program Budapesten. A 2000-es évek második felére tenném a skandináv kultúra felívelésének kezdetét - mondta. Náluk a filmes és gasztronómiai programok a legnépszerűbbek, de az úti beszámolók is teltházat vonzanak.
- Olyan jelentős olvasótáborról, mint a krimik esetében nem beszélhetünk, de Erlend Loe, Per Petterson, Per Olov Enquist regényeit vagy Ingmar Bergman műveit sokan olvasták korábban is - mondta Domsa Zsófia, az ELTE skandináv nyelvek és irodalmak tanszékének adjunktusa. - A skandináv kultúra a pozitív sztereotípiák miatt érdekli az olvasókat. A szociális biztonság, a természet szeretete, az emancipáció, környezetbarát ipar, a minimalista design olyan tényezők, amelyek vonzóvá teszik Észak-Európa kultúráját.
A skandináv jelzővel illetett irodalom azonban nem olyan homogén, mint amilyennek tűnik. - A skandináv irodalom homogenitása a modern minimalista zenéhez hasonlítható. Annak, aki kevésbé ismeri a hagyományait, technikáit, valóban homogénnek tűnhet, de sokféle irányzat van jelen. A 70-es évek politikailag aktív korszakát követően az ezredfordulóig az egyén és a család, a közvetlen emberi kapcsolatok bonyolultsága, a kommunikáció hiánya, és a magány állt a középpontban. A kétezres évektől inkább az önéletírás valóságot és fikciót összemosó írásmódja kiemelhető - mondta. Szerinte érdekes jelenség, hogy a krimik gyakran több társadalomkritikai gondolatot tartalmaznak, mint a kortárs szépirodalom. Antirojalista nézeteket hangsúlyoznak, a skandináv szociáldemokrácia álságosságáról, a bevándorlás és a globalizáció visszásságairól írnak.
A magyarhoz hasonlóan a svéd, a norvég és a dán is kis nyelveknek számítanak, a nemzetközi kulturális térben azonban összemérhetetlenül láthatóbbak. Az új Ibsennek tartott Jon Fosse drámáit is fordító Domsa Zsófia szerint fontos kiemelni, hogy a skandináv államok komoly támogatási rendszert működtetnek azért, hogy az északi irodalmak külföldön is megjelenjenek. Ezt a kultúrpolitikát nemcsak az északi országok gazdagsága teszi lehetővé, hanem az is, hogy a skandináv államok az irodalomban egy hosszútávon gazdaságilag és politikailag megtérülő, kultúraközvetítő eszközt látnak.
Ha a fordítás megvan, akkor már “csak” el kell adni a könyvet. - Sokkal nehezebb bevezetni egy kis nyelven író szerzőt a piacra - mondta Békési Anita, a skandináv irodalmat is nagy számban megjelentető Park Kiadó kommunikációs menedzsere. - A címek válogatásánál azt is szem előtt tartjuk, hogy más nyelvekre lefordították-e a könyvet, kapott-e díjat. Ilyen volt például a dán Kristian Bang Foss A halál Audival jár című szatirikus regénye, ami bestseller volt Dániában és az Európai Unió Irodalmi Díját is elnyerte. Dorthe Nors pedig a dánok első számú szerzője, a napokban megjelent Tükör, index, kuplung című regénye a 2016-os Man Booker-díj jelöltjei közé került. De van ellenpélda is: Hilde Østby A vágyakozás enciklopédiája című könyve norvég után magyarul jelent meg először. Ezt egyszerűen jó könyvnek tartottuk - nyilatkozta és hozzátette: a skandináv irodalom azért is lehet népszerű, mert az utóbbi években egyre többet tudunk meg a skandináv életmódról, kultúráról, ez a terület utazási célpontként sem elérhetetlen. Ráadásul időről időre vizsgálatok készülnek arról, hogy melyek a legboldogabb népek a világon, az északi országok pedig mindig az élen járnak. A magyar olvasók így azt is kereshetik ezekben a könyvekben, hogy mi lehet a boldogsághoz kulcsot adó nagy titok.
