- Nem az volt az elképzelésünk, hogy megfejjük az állami csatornákat és így csinálunk rendezvényeket. Ez kevés ahhoz képest, amire igazán szükség lenne - mondta lapunknak Pohárnok Mihály formatervező, aki Bendzsel Miklóssal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának volt elnökével együtt dolgozta ki a DT koncepcióját. A Magyar Nemzet írta meg, hogy a korábban kormányzati háttérintézményként működő DT ugyan magánkézbe került, ennek ellenére ugyanannyi támogatást, 600 millió forint közpénzt kapott, mint amikor még állami tulajdonban volt. Az Emmi a támogatást kultúrpolitikai és ifjúságpolitikai feladatok megvalósítására, tehetséggondozásra és kreatívipari termékek megismertetésére adta idén márciusban. Böszörményi-Nagy Gergely, a cég egyik tulajdonosa a lapnak azt mondta, a DT jogi átalakítása feladatcsökkenést nem eredményezett, ezért akkora támogatásra pályáztak, mint korábban.
- Ez egy tipikus magyar történet. Annak idején úgy gondoltuk, hogy kellene egy operatív szervezet, ami segíti a kultúra és a gazdaság közötti hídverést. Akkor nem ilyen összegekről gondolkodtunk. Akkor is felmerült, hogy az indulás évében az államnak pénzt kell belerakni, de már a kezdetektől bizonyos szolgáltatásokért pénzt akartunk kérni, és megnézni, milyen mértékben lehet ezt fenntartani. Ezt az elvet feladták, olyan pozícióban van a szervezet, hogy megajándékozzák pénzekkel. Óriási ez az összeg, nem hiszem, hogy erre szükség van - mondta Pohárnok és hozzátette: a DT vállalkozásfejlesztő mentorprogramja érdekesnek tűnik, de nincs igazán tetten érhető eredmény. Ráadásul megszabadultak közben minden információs csatornától, ami az eredmények kommunikálását szolgálta. A régi honlapot megszüntették, eltűnt a Design Hét dokumentációja és azt sem tudni, a könyvtári állománnyal mi történt. - Azt gondoltuk, hogy ha majd hozzáértő emberek érkeznek, továbbfejlesztik az intézményt, és korszerű válaszokat adnak a problémákra. Nem látom, hogy ez a hozzáértés megvan-e.
A magyar kreatívipar fellegvárának szánt DT megnyitása nem volt egyszerű: még 2002-ben született meg a terv, és hiába ígérte a Medgyessy-kormány 2003-ra az intézmény megnyitását, az végül csak 2011-ben indult. A DT célja a magyar kreatívipar fejlesztése volt, illetve hogy kortárs formatervezőknek adjon megmutatkozási lehetőséget és segítse a fiatal vállalkozások piacra lépését. 2014-ben kiemelt kormányzati háttérintézménnyé tették, az Európai Bizottság pedig a DT tevékenységét az Európai Vállalkozások Ösztönzéséért Díjjal jutalmazta. Tavaly azonban költségcsökkentésre hivatkozva bejelentették, hogy költségvetési szervként megszüntetik, de részben piaci alapon működő intézményként megmarad, az Emmi-vel pedig együttműködik. A DT tavaly óta nonprofit magáncégként működik, a tulajdonosok Csák János, Magyarország volt londoni nagykövete és Böszörményi-Nagy Gergely, Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter főosztályvezető-helyettese. A Magyar Nemzet információi szerint szinte ingyen szerezték meg a DT-t: mivel a kormány jogutód nélkül szüntette meg, a brand és a szellemi tulajdon nem állt jogvédelem alatt, így azokért fizetni sem kellett. Csak néhány bútorért és informatikai eszközért.
A DT hányattatott sorsa az Orbán-családdal is összekapcsolódik: az eredeti székhely az 1977 óta műemléki védelem alatt álló Volánbusz-pályaudvar épülete volt az Erzsébet téren. Ezt azonban el kellett hagyniuk, a Kálvin térre költöztek. Az épület azonban állami kézben maradt és most egy jól menő étterem működik benne, amelyben egyes források szerint Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak is van érdekeltsége.