Az életbiztosítási szerződések miatt indult per elsőrendű vádlottját, a város másik volt alpolgármesterét közvetett tettesként elkövetett sikkasztás miatt négyszázezer forint pénzbüntetésre ítélték. A bíróság által megállapított tényállás szerint Meggyes Tamás megszegte hivatali kötelességét azért, hogy vagyoni előnyre tegyen szert, amivel a bűncselekményt megvalósította, de a nyomozás elrendeléséig tette elévült.
Az esztergomi önkormányzat 2003 júniusában életbiztosítással vegyes befektetési szerződést kötött négy évre a polgármester és az elsőrendű vádlott alpolgármester személyére, de a biztosító adminisztrációs hibája miatt a lejárati kedvezményezett az önkormányzat helyett a két tisztségviselő lett.
Amikor 2007 júliusában a szerződéseket meghosszabbították, már kérték, hogy saját szerződésük esetében a kedvezményezettek az önkormányzat helyett ők maguk legyenek. 2007 szeptemberében kezdeményezték azt is, hogy a másik alpolgármester javára is kössenek ilyen biztosítást.
Az elsőrendű vádlott alpolgármester 2010. szeptember 10-én mint biztosított úgy rendelkezett, hogy a biztosító a lejáratkor esedékes összeget az ő folyószámlájára utalja. A biztosító négy nappal később csaknem 5,5 millió forintot utalt ki neki, a másodrendű vádlottnak pedig 2,3 milliót, míg Meggyes Tamás esetében az önkormányzat számlájára utalták az 5,6 millió forintot. A biztosítási díjak függetlenül attól, hogy ki volt a kedvezményezett, az önkormányzat vagyonának minősültek, így az önkormányzat képviselő-testülete jogosult rendelkezni felette.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. január 27-én hallgatta ki Meggyes Tamást jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt. Polt Péter legfőbb ügyész 2013 októberében kezdeményezte a korábbi esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését, az Országgyűlés pedig november 20-án eleget tett indítványának.