A vadászkamarai törvény módosítása kötelezővé tette a kamarai tagságot a sportvadászok számára is. Igaz, a hazai vadászok több mint 90 százaléka már eddig is eleve tag volt. Jelenleg a kamarának csaknem 65 ezer tagja van, ebből mintegy 3 ezer a hivatásos vadász.
A módosítás javára írják, hogy ezután hatékonyabban lehet betartatni az etikai szabályokat, ugyanis korábban, ha valakit elmarasztaltak és tag volt, következmények nélkül kiléphetett a kamarából és tovább élhetett vadászati jogával. A kötelező tagsággal ez megváltozik, az elmarasztalt vadász pénzbüntetést kaphat, tagságát felfüggeszthetik, és akár végleg kitessékelhetik a kamarából. Ilyen esetekben elveszik az etikátlanságon ért puskás vadászjegyét is, s ezzel megszűnik a vadászati joga, így - jogalap híján -a fegyverét sem tarthatja meg - nyilatkozta a Népszavának Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) kommunikációs főmunkatársa.
A kamara évente mintegy félmilliárd forinttal gazdálkodhat. A kamarai törvény módosításával a külföldi vadászoknak kiállított engedélyek - nagyjából évi 250 millió forint - és a vadászjegyek teljes bevétele a köztestületet illeti meg. A szakember becslése szerint a 65 ezer hazai és az átlagosan 25 ezer külföldi vadász befizetéseiből 2018-ban már 1,8 milliárd forint bevétellel számolhat a kamara.
Egy évre a vadászjegyekért 15 ezer forintot kell fizetnie a hazai vadásznak, s ebből 10 ezer forint maga a vadászjegy. További 4 ezer forint a kamarai tagdíj és 1 ezer forint a kötelező vadász felelősségbiztosítása. A vadászjegyek ára azonban jövőre megkétszereződhet. Az áremeléssel párhuzamosan viszont újraindítják a vadászati alapot, amely 600-650 millió forintnyi támogatást fizethet ki az erre pályázó vadászatra jogosult szervezeteknek, zömében vadásztársaságoknak. Az ígéret szerint ebből az alapból kizárólag vadgazdálkodásra, élőhely rehabilitációra lehet költeni.
Nem örülnek a vadászok a vadászjegy árának tervezett emelésének. Egy Fejér megyei puskás a Népszavának elmondta, az ő egyesületükben még kétkezi munkásemberek és gazdálkodók is vannak és nekik egyáltalán nem mindegy, hogy évi 10, vagy 20 ezer forintot kell majd fizetniük.
A kötelező kamarai tagság sem aratott osztatlan elismerést. A lapunknak nyilatkozó, szintén neve elhallgatását kérő vadász szerint a Vadászkamarának kellene „nyüzsögnie”, hogy a vadászok úgy érezzék, nekik be kell lépniük a kamarába, mert a befizetésért hasznos szolgáltatásokat kaphatnak.
A 20-25 éve, vagy még régebben vadászó emberek közül sokan úgy vélik, egyre inkább egy tehetős, szűk réteg kedvtelése lett a vadászat és a kevésbé tehetősek kiszorulnak, mert sem pénzük, sem lehetőségük nincs a cserkelésre. Az egyszerűnek mondott emberek már akkor kezdtek eltünedezni a vadásztársaságokból, amikor az egyesületeket gazdálkodásra kényszerítették és tagdíjat kellett fizetni – vélte az egyik megszólaló.
A kamara érvelésére, hogy a kötelező tagság segít az etikai ügyek rendezésében, mert nem lehet majd kibújni a következmények alól, a vadászok azzal vágtak vissza, hogy ahogy eddig, úgy a kötelező tagság után is marad a rossz gyakorlat. A vadászok szerint az utóbbi időben nagyon felhígult a vadásztársadalom. A tehetős kocavadászok mellett a politikusok között is sikk lett vadászni. Némi túlzással ez az új réteg azt csinál az erdőben amit akar, legyen szó akár politikusról, akár olyasvalakiről, akinek befolyásos barátai vannak – fogalmazott az egyik nyilatkozó. Persze nem csak a vadászkamarára, hanem a legtöbb kamarára elmondható, hogy nem túl szerencsés, hogy a mindenkori hatalomhoz dörgölődik – tette hozzá egy másik „közvadász”.
Minden esztendőben több milliárd forintos a vadkár
A vadászjegy az egész országra érvényes. Ha valaki nem tagja egyetlen vadásztársaságnak sem, vagy nem a saját területén akar cserkelni, akkor a meghirdetett fizetős vadászatokon vehet részt. A vadfajtól függően kell a zsebébe nyúlnia. Egy őzbak kilövése 30-40 ezer forintról indul, de ha már méretesebb az agancsa, akkor azt akár több százezer forint kipengetése után viheti haza a szerencsés vadász. Ez az összeg azonban is eltörpül egy 13 kiló feletti, rekordgyanús gímbika elejtésének ára mellett: fejdíszéért már több millió forintot is kiszámlázhatnak. A szerényebb büdzsével rendelkező vadászoknak érdemesebb vadkárelhárító vaddisznó vadászatra befizetni, mert akkor csak az élményt kell megfizetni, amit megúszhatnak 5-10 ezer forintból. Az elejtett vad húsát is megvásárolhatja a fizetővendég, de csak egyben. A kilónként néhány száz forint ilyenkor is tetemes végösszegre rúghat egy 100-150 kilós példány esetében. Az elütött vadat viszont senki ne tegye el a csomagtartóba, mert az lopásnak minősül. A vadászati törvény módosítása egyszerűbbé teheti a vadkár vitákat is. Nem kis összegről van szó: évente több milliárd forintos veszteséget okoznak a nagyvad fajok a mezőgazdaságban. Tavaly csak Somogy megyében több mint félmilliárd forint vadkárt fizettek ki.
