Magyarország 200 fősre emeli az Irakban állomásozó, elsősorban az ottani fegyveres erők kiképzésében segédkező kontingensét és egy évvel meghosszabbítja a mandátumukat — jelentette be Szijjártó Péter a NATO-külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán. A kormány azt is javasolni fogja az Országgyűlésnek, hogy a közel-keleti országba telepített katonai egységet ruházzák fel a “speciális műveletekben való részvétel” lehetőségével, amely esetenként fegyveres szerepvállalást is jelenthet — közölte. Mindehhez a parlament kétharmadának a támogatása szükséges.
A külügyminiszter azt is jelezte, hogy 24 fővel kívánják növelni a Koszovóban állomásozó magyar kontingens létszámát. A felajánlás összhangban van az észak-atlanti szövetség újólag megerősített elhatározásával, hogy fenntartja jelenlétét a Nyugat-Balkánon.
A brüsszeli tanácskozáson szó esett arról is, hogy a jövőben a NATO hogyan járulhat hozzá az Iszlám Állam megsemmisítését célzó terrorellenes koalícióhoz. Rex Tillerson a kibertámadások elleni felkészülést nevezte az egyik csapásiránynak. Szijjártó Péter közölte, hogy a magyar kormány támogatná a szövetség intézményes részvételét az alkalmi koalícióban. A döntést május végi brüsszeli csúcstalálkozójukra hagyták a tagállamok, feltéve, hogy addig megszületik a Trump-adminisztráció várva várt terrorellenes stratégiája.
Az új amerikai külügyminiszter az ülésen megerősítette: az Egyesült Államok azt várja a szövetségesektől, hogy pontos terveket vázoljanak fel arról, hogyan tervezik növelni védelmi kiadásaikat. Több tagállam ellenezte, hogy menetrendet állítsanak fel. Sigmar Gabriel német külügyminiszter irreálisnak nevezte a washingtoni elvárásokat, és azért lobbizott, hogy a nemzetközi segélyezésre költött milliárdokat is számítsák bele a védelmi büdzsébe. Sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ezt finoman elutasította, ugyanakkor leszögezte, hogy a közös katonai képességekhez való hozzájárulás és a külföldi katonai missziókban való részvétel éppoly fontosak, mint az intenzívebb pénzköltés.
Magyarország teljesíteni fogja a katonai költségvetés emelésére vonatkozó vállalását, vagyis 2024-ig a jelenlegi 1 százalékról 2 százalékra emeli védelmi kiadásainak a GDP-hez viszonyított arányát - közölte Szijjártó. Szerinte ez azt jelenti, hogy a mostaninál nagyobb sebességre kell kapcsolni a költést. A kiadások évi 0,15 százalékos emelésével hat év alatt teljesíthető a NATO által megkövetelt arány.
