Egyelőre nem tudni, jogszerű volt-e az eljárásmód, de feloszlatta magát a pusztavámi képviselő-testület csütörtökön - a polgármester, s az őt helyettesítő levezető elnök, azaz az egyik alpolgármester jelenléte hiányában. Noha a független faluvezető orvosi rehabilitáción Sopronban van vasárnap óta, a rendkívüli ülést pedig az ominózus napirendi ponttal csak hétfőn kezdeményezték a helyi Fidesz, illetve fideszes támogatással megválasztott független képviselők, e többség annak ellenére sem volt hajlandó várni egy hetet, s a jövő szerdai ülésen tárgyalni a feloszlatás kérdését, hogy a Lisztmayer János korábban a jegyzőnél, tegnap pedig az őt helyettesítő alpolgármester, Stettner Attila is ezt kezdeményezte. Miután elutasították, a levezető elnök - a szervezeti és működési szabályzatuk alapján - felfüggeszteni javasolta az ülést, majd ott is hagyta azt. Ettől függetlenül a maradók öten, a polgármester és az alpolgármester akadályoztatására hivatkozva döntöttek a hétfős testület feloszlatásáról.
Ez Lisztmayer szerint jogsértő, hiszen noha az önkormányzati törvény értelmében a polgármestert az által kijelölt alpolgármester helyettesíti, mindkettőjük akadályoztatása esetén pedig a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti, Stettner nem volt akadályoztatva, jelen volt az ülésen, s be is rekesztette azt. A polgármester mindenképpen a kormányhivatalhoz fordul a feloszlatás törvényességi vizsgálatát kezdeményezve. Lisztmayert soproni rehabilitációs kezelésén értük utol, elmondása szerint hétfőn megállapodott a jegyzővel, Légrádi Gáborral arról, hogy jövő szerdára halasztják ezt a napirendi pontot, ezért meglepte az eljárásmód. "Megakadályozni akkor sem tudom a többséggel szemben, ha a feloszlatásról akarnak dönteni, annyit kértem, várják meg, amíg a kezelésem után hazatérek, s én is ott leszek az ülésen". Most a faluvezető a kormányhivatal belátásában bízik és abban is, lesz lehetősége elmondani képviselőtársainak, miért tartaná hátrányosnak Pusztavám és a falu lakosai számára, ha - mint a jogszabály előírja - három hónapon belül időközi önkormányzati választást kellene tartani.
A helyzet idáig fajulásáról a polgármester egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mert ha jövő szerdán nem lesz már képviselő-testületi ülés, egy levélben fejti majd ki álláspontját az így döntő képviselőknek, egyelőre mindössze annyit mondott tehát: "régen nem a faluról, nem a bányakárosultakról szól ez az ügy, ez már politika". Tegnap este kerestük a testület két Fidesz-KDNP-s tagját is. Egyiküket nem értük el, Zombó Norberttel azonban tudtunk beszélni. A képviselő készségesen válaszolt a feloszlatásra vonatkozó kérdéseinkre - csak arról nem akart beszélni, miért nem tudnak együtt dolgozni a polgármesterrel -, aztán kicsit később meggondolta magát. Nem sokkal a beszélgetésünk után már azt mondta, "túl friss" még az esemény, ezért később nyilatkozna. Annak, hogy a képviselők vonakodtak elmondani érveiket, az lehet az oka: a testület feloszlatása mellett szavazóknak is vannak kétségeik, jogszerűen született-e a döntés.
Sőt, egyes források szerint még lapzártánk idején tartott az ülés jegyzőkönyvbe vétele, ami szintén kérdéseket vethet fel. A helyzet elmérgesedéséig vezető útról mindenesetre a 2526 lakosú faluban is megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint 2014 óta nem volt béke, amióta a hagyományosan fideszes körzetben, a jobboldali faluban mégis független polgármestert választottak - a képviselő-testület többségével szemben. Mások szerint azonban eddig mindent megszavaztak a polgármester javaslatára a kormánypártiak is, akik állítólag azért "rágtak be" most mégis, mert szerintük a faluvezető hívta ki a Hír Televízió stábját egy, a bányakárosultak ügyében rendezett, az érintettek által összehívott és levezényelt falugyűlésre.
Nem akarja az állam kártalanítani a pusztavámi bányakárosult ingatlanok tulajdonosait - adta hírül ugyanis nemrég a csatorna. A riport szerint a Fejér megyei településen több mint 200 igényt jelentettek be a helyiek, mert megrepedt a házuk, ebből mindössze hatot ítéltek meg jogosnak. A többit indoklás nélkül elutasították, annak ellenére, hogy az állam néhány éve garanciát vállalt a bányakárok kifizetésére. A szénbánya tulajdonosa ráadásul az állami Magyar Villamos Művek (MVM), a 33 éves lelőhely bezárására pedig 42 milliárd forintot biztosított az állam - magyarán lenne miből fizetni. A helyi bányászok szerint a település alól kibányázták a szenet, a visszamaradt üreg pedig fokozatosan omlik be, így süllyed meg az épületek alatt a talaj. Az érintettek az ügyben rendezett - a Hír Tv által közvetített - falugyűlésen arról határoztak, felkérnek egy független szakértőt a bányakárok megállapítására, aztán pertársaságot alapítanak, és bíróságra viszik az ügyet.
"Itt mozog a föld, ez tény" - mondta lapunknak egy helyi, aki az egész - ahogy ő fogalmazott - perpatvarból ki kívánna volna maradni, ugyanakkor a faluban mindenki tudja a részleteket, mindenki jogosnak gondolja a kártalanítást, hiszen a földmozgások valóban rombolják az ingatlanokat. Emiatt sokan ott voltak az ominózus gyűlésen is, amelynek nagy eredménye persze nem volt, hiszen az MVM megjelent képviselője sem érdemi tájékoztatással, sem megoldási javaslattal nem tudott előállni. A független polgármester ugyan nem volt szervezője a gyűlésnek, s nem is akarta levezetni azt, a "bűne" kvázi annyi, hogy beült a lakosai, így választópolgárai közé, s ő maga is jogosnak ítélte, ítéli a kárigényeket. Miután az ominózus riport adásba ment, s miközben Lisztmayer betegeskedett, a kormánypárti kötődésű képviselők hirtelen azzal az érvvel álltak elő: "nem értenek egyet a stratégiai célokkal", ezért az önkormányzat munkája ellehetetlenült, fel kell oszlatni a testületet. Helyi pletykák szerint egyikük, épp a fideszes Zombó Norbert az, akit a feloszlatást követő időközi önkormányzati választást követően "a hatalom szívesen látna a polgármesteri székben".
