Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az adópolitika nemzeti hatáskörben maradjon, s a döntési jogkör nem kerüljön Brüsszelbe. A csökkenő adóterhek segítik a legnagyobb mértékben a bérnövekedéseket. Ezzel azonban homlokegyenest ellentétes vélemények is vannak az unió központjában, éppen ezért emeli a magyar kormány a nemzeti konzultáció témái közé a kérdést – magyarázta tegnap sajtótájékoztatón Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Megjegyezte, hogy a kormány elkötelezett a csökkenő adóterhek mellett, ami szerinte a személyi jövedelemadó mérséklésében és a családi adókedvezmények bevezetésében is megmutatkozik. Arra nem tért ki, hogy különösen az egykulcsossá tett szja mekkora jövedelemkülönbségeket okozott, és hogyan növelte a szegénységet.
Részletek ismertetése nélkül hangoztatta, hogy az unió irányítói között egyre többen szeretnék, hogy az adó- és bérpolitika brüsszeli hatáskörbe kerüljön, s csökkenjen ebben a témában a nemzeti befolyás. Ahogy az államtitkár fogalmazott: lopakodó intézkedések zajlanak az unió részéről. Szavai szerint amennyiben Brüsszelnek sikerül keresztülvinnie szándékát, azzal a külföldi nagyvállalatok járnának jól, s nem a magyar családok. A nemzeti konzultációtól azt várják, hogy a választópolgárok megerősítik a kormány álláspontját. Egyben jelezte az első konzultációs küldemények két hét múlva érkezhetnek meg az emberekhez.
Amiről a kormány adókérdésben most beszél az nem egy reális veszély – mondta a Népszavának Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. Egy tagország kormányának beleegyezése nélkül ugyanis Brüsszel nem vesz el, de nem is tud elvenni jogköröket – jelentette ki.
A kormány lépése sokkal inkább arról szól – fejtegette -, hogy a nemzeti konzultációs ívet szeretnék felépíteni. Eddig ugyanis nem sikerült konkrét ívvel és kérdésekkel előjönni, csak a témakörök körvonalazódnak. (A nemzeti konzultáció témái között jelenleg a rezsicsökkentés megvédése, a menekült kérdés, a nemzetközi civil szervezetek működése, az adópolitika nemzeti hatáskörben tartása, és a munkahelyteremtő támogatások fenntartása szerepel – a szerk.) Éppen ezért ez a mostani bejelentés sokkal inkább azt a célt szolgálja, hogy megpróbáljanak politikai témává emelni egy olyan kérdést, amely egyáltalán nincs napirenden. Ismét a magyar érdekek védelmezőjeként kívánják a kabinetet feltüntetni. Ehhez kellenek támpontok és ennek egyik pontja lehet ez az adó és bérpolitikai felvetés.
Nem gondolnám, hogy az szja és a különböző járulékok nagysága brüsszeli hatáskörbe kerülne – ezt már Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője magyarázta. Elég arra gondolni, hogy az élőmunkára rakodó terhek az unióban igen széles palettán szóródnak. Ez összességében Belgiumban például 55 százalék, Németországban 50, Olaszországban 48, Finnországban 43, de Írországban például csak 28 százalék. Éppen ezért itt borzasztó nehéz lenne közös nevezőt találni, amelyet mindenki elfogad. Ha valamit egységesíthetnének az a társasági adó lehet - fogalmazott. Az elemző azonban sietett hozzátenni, hogy a közös nevező szinte elérhetetlen állapota miatt ezt is nehezen tudja elképzelni.