Nem hozta lázba a betegeket az egészségügyi kormányzat februári bejelentése, miszerint megkezdték az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működtetésének próbaüzemét. Ez az az informatikai rendszer, amelybe a háziorvosok, a járóbeteg- és szakrendelők, a patikák vagyis az összes közfinanszírozott egészségügyi intézmény kötelezően feltölti a nála bejelentkezőről, hogy az illetőnek hol, mikor, milyen orvosi szolgáltatást nyújtottak. Mit írtak a leleteire, küldték-e tovább valahová, milyen gyógyszereket rendeltek neki, és azt kiváltotta-e?
A próbaüzem augusztus közepéig tart, majd novembertől mind a tízmillió magyarra élesítik a rendszert. A tesztben 10 kórház, 22 háziorvos és 36 patika vesz részt. A Népszava kérdésére, hogy pontosan mely szolgáltatókról van szó, az ÁEEK csak a kórházak listáját közölte. Ez a Siklósi Kórház Nonprofit Kft., a Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft., a Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet, a Veszprém Megyei Kórház, a Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatósága, a budapesti Irgalmasrendi kórház, a győri megyei kórház, az Uzsoki, az Országos Kardiológiai Intézet és az Országos Onkológiai Intézet. Mint írták a betegek ellátása a tesztüzembe bevont a helyeken éppúgy zajlik majd, mint eddig, kivéve, például, hogy az itt kezeltek a papír alapú vény mellett elektronikus receptet is kaphatnak és valamennyi, az ellátásukkal kapcsolatos adatot föltöltik az egészségügyi szolgáltatási térbe. (Arra nem kaptunk választ, hogy erről az érintett betegek kitől és milyen formában kapnak információt.)
Már a próbaüzem kezdetétől rendelkezhetnek a polgárok egészségügyi adataik kezeléséről, azaz egy nyilatkozattal letilthatják, hogy bármelyik egészségügyi szolgáltató belenézzen azokba. Akinek van ügyfélkapus hozzáférése - ez jelenleg 2,65 millió ember - az azon keresztül töltheti ki a nyomtatványt. A maradék több mint hétmilliónak el kell zarándokolnia valamelyik kormányablakhoz, hogy ott az ügyintéző segítségével rendelkezzen a maga, illetve a gyermeke egészségügyi adatairól.
Aki nem él a digitális önrendelkezés e lehetőségével, annak hallgatását belegyezésnek tekinti az egészségügyi kormányzat. Az ÁEEK adatai szerint az utóbbi hónapban a kormányablakokat még senki nem kereste azért, hogy nyilatkozatot tegyen, esetleges ügyfélkapus rendelkezésről még nem kaptak összesítést. A tesztben résztvevő intézmények március közepétől férnek hozzá a felülethez, eddig volt ideje az érintetteknek arra, hogy úgy tiltsák le adataikat, hogy azokat addig még egyetlen szolgáltató sem láthatta.
Ha valaki nem tett semmit, annak az egészségügyi adatait bármely vele, illetve az ellátásával kapcsolatba kerülő orvos vagy gyógyszerész láthatja. Ennek lehet előnye, például, hogy nem kell percekig gondolkodni a háziorvosnál, hogyan hívják azt a kis piros tablettát, amit legutóbb felírtak, vagy hogy a kezelőorvos rögtön tudja, hány éve törött el a csípőcsontja a betegnek, és megnézheti akár az erről készült röntgenfelvételeket is. Hátránya, hogy akár a legkényesebb adatainkhoz is hozzáférhet bármely kezelőorvosunk. Automatikus védelem is van a rendszerben, nevezetesen, hogy a nemi betegségek, a pszichiátriai kezelések eseményeit rendelkezés nélkül is csak a beteg saját kezelőorvosa nézheti meg. A tiltások általános gyenge pontja, hogy bármely tiltó rendelkezést, bármely orvos föloldhat. Ehhez elég lesz megnyomnia a „sürgős-szükség” gombot, és a beteg teljes élettörténete feltárul. Ezeket a rendkívüli adatkéréséket is a rendszer naplózza, ami alapján utóbb bírósághoz fordulhat a páciens, ha a betekintést indokolatlannak gondolja.
