Ugyan fölényesen győzött a Mark Rutte miniszterelnök vezette VVD, és még a korábbi részeredményeken is javított, így is nyolccal kevesebb képviselője lesz a törvényhozásban, mint eddig. A választási bizottság tájékoztatása szerint a kormánypárt fő riválisa, a bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) 20 mandátumot nyert el, ami öttel több az eddigieknél, viszont a párt lényegesen rosszabbul teljesített, mint azt a közvélemény-kutató cégek prognosztizálták.
"Mi voltunk a harmadik legnagyobb párt Hollandiában. Most a második legnagyobb vagyunk. A következő választáson mi leszünk az elsők" - írta a Twitteren a PVV vezetője, a főként muzulmánellenes megnyilvánulásairól ismert Geert Wilders.
Jelen állás szerint a kereszténydemokrata párt (CDA) és a liberális D66 egyaránt 19 helyet szerzett az alsóházban. A környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) és a szocialista párt 14-14, a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) kilenc, a Keresztény Unió (CU) pedig öt mandátumhoz juthat.
Az Ipsos közvélemény-kutató intézet jelentése szerint a részvételi arány rendkívül magas, több mint 80 százalékos volt.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtök délelőtt gratulált Mark Rutte holland kormányfő "sokak számára inspiráló" választási győzelméhez. "A holland nép túlnyomórészt az európai értékekre szavazott, a szabad és toleráns társadalmakra egy virágzó Európában" - írta a brüsszeli testület vezetője.
A hivatalos végeredményt csak március 21-én teszik közzé.
Szakértők arról számoltak be, hogy négy párt koalíciójára lesz szükség a kormányalakításhoz, amelyhez legalább 76 képviselői helyre van szükség. A helyi sajtó értékelése szerint a VVD, a CDA és a D66 mindenképp benne lesz a kormányban, mellettük a Zöld Baloldal vagy a Munkapárt jöhet még szóba. A PVV támogatottságának visszaesését a fősodorbeli pártok kiszámíthatósága mellett elemzők azzal is magyarázzák, hogy sokan elveszett szavazatnak tartották a Szabadságpártra leadott voksukat, minthogy Wilders nézetei miatt a PVV várhatóan nem tudna egyetlen másik párttal sem koalíciót kötni.
Hollandia után az Európai Unió két másik alapító tagállamában, Franciaországban és Németországban is választásokat tartanak idén, sokan attól tartanak, hogy ezek a populista, EU-ellenes pártok megerősödését fogják eredményezni.