Nem hozott különösebb meglepetést Orbán Viktor múzeumlépcsős szónoklata, hiszen a kormányfő a szokott, agresszív stílusában adagolta lózungjait a nemzeti ünnepen. "Baj van a birodalomban" - mondta például a miniszterelnök, aki természetesen az Európai Unióra gondolt, hiszen "Brüsszelnek és a nemzetközi nagytőkének nem számít Magyarország jövője, de nekünk számít". Ezért a bűnös városban "le kell dobni az álszentség maskaráit", oda kell csapni az önző tőkének, "ki kell zárni a migránsokat", sőt, a "határainkat meg kell védenünk", kiemelten figyelni kell "a külföldről finanszírozott civil szervezetekre". A siker záloga - vélte Orbán -, a forradalmi harcosság, mert "nincs olyan eredmény, ami megvédené önmagát, nekünk kell megvédeni magunkat, a végre valahára megteremtett egységet nekünk kell működtetni", ettől "a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez".
"Mi voltunk, vagyunk és leszünk"
A kormányfő nemcsak a Nemzeti dal sorait idézte, a szokásos logikával összeállított metaforái között, a legváratlanabb húzása az 1848-as forradalom 169. évfordulóján Julius Ceasar említése volt, a Római Birodalom köztársaságból lényegében császárságba átvezető diktátort ugyanis Orbán az elkerülhetetlen változás intő jeleként használta: elvégre a köztársaságiak által épp 2061 éve elkövetett gyilkosság az új időkkel szembeni kétségbeesett akció volt, és nem is állíthatta meg a változást. "Kevés dolgon lepődöm meg, ha Orbán-beszédről van szó, de ennél bizarrabb történelmi párhuzamvonási kísérletre, tudniillik Caesar megölésével, nem nagyon emlékszem. Pláne nehéz hova tenni, hogy ennél a mondatnál kis híján elnevette magát" - kommentálta kiszólást a Facebookon Lakner Zoltán politológus. A miniszterelnök azonban nem csak Ceasarról beszélt, szerinte "a kormányzást nemzeti erők kezében kell tartani”.
Ám Orbán nemcsak a Római Birodalmat hozta föl, de úgy vélte, bizakodásra ad okot az is, hogy "akik a történelem során csatát nyertek ellenünk, a háborút elvesztették, legyen az török, tatár, Habsburg vagy szovjet", s ebből a tanulságot is levonta: "mi voltunk, vagyunk és leszünk." Egy "nagy, szabadságharcos nemzet gerincívét rajzolta" az égre Orbán, sőt "történelmi vérvonalat" húzott a Rákóczi-féle szabadságharctól, 1848-49-en át 1956-ig - némi, kisebbnek aligha nevezhető képzavarokkal. Ugyanakkor Orbán szerint "ma is itt vannak közöttünk a Petőfik, a Kossuthok, a Széchenyik, akik nem rettennek meg, hogy megvívják az előttünk álló forradalmakat és szabadságharcokat, biztosítják a nemzet folytonosságát" - ami, ha más nem is, valóban jó hír.
"Közéjük kellene lőni"
A kormányfő március 15-i beszédeiben megfigyelhető egyébként az a tendencia, hogy évről évre több lesz a tiltakozó a Nemzeti Múzeum környékén. Ők egyre hangosabbak is, az Orbán-fanatikus nyugdíjasok meg egyre elkeseredettebben lökdösik, próbálják csendre inteni őket. Az idei ünnep sem telt békében: Juhász Péter Együtt-elnök vezetésével Orbán beszéde előtt, alatt és után is hatalmas füttykoncert kerekedett, noha a rendőrség, valamint a kormányoldal igyekezett volna beragasztani a tiltakozók száját. A helyszínen végül összetalálkozott a két tábor: egy középkorú úr azt "parancsolta" a szép számmal megjelent valtonos biztonsági embereknek, hogy azonnal utasítsák rendre a "csőcseléket". Kérdésünkre, hogy pontosan mire gondolt, úgy fogalmazott: "közéjük kellene lőni". A miniszterelnök maga egyébként kétszer is szólt az ellene tüntetőkhöz. "Minden nemzet úgy ünnepel, ahogy jelleme hagyja", mondta még beszéde elején, majd "van, aki fesztivált rendez" - szólt ki méltatlankodva.
Fotó: Molnár Ádám
A nemzetépítés horizontja
Minden "zavaró" tényező, így a vélemény-nyilvánítási szabadsága morzsáit ünneplő tömeg ellenére a kormányfő igyekezett jó kedélyű maradni, s inkább csak "családi szelfit" készített, ami szerinte szerencsére "győztes nemzetet mutat". Másodszor is kiszólt aztán az ellene füttyögőknek: békét és egyetértést akart, s azt kérdezte, "mit kezdjünk azokkal, akiknek egyetlen örömük, hogy mások örömét elrontsák?". Meg is válaszolta saját kérdését: "mondhatnánk, hogy bolond lyukból bolond szél fúj, de nem mondjuk", mert ő inkább a "nemzetépítés horizontjára" tekintett - jelentsen ez bármit. Eközben zúgott ellene az "Orbán takarodj!", skandálta a tömeg a "diktátor!" szólamot, harsant mellette a vastaps, odalent ment a lökdösődés, az "anyázás".
Egyébként az eseményeket nem volt egyszerű követni: váratlan helyeken alakultak ki nézeteltérések, kézzel takartak le kamerákat és össze-vissza hallatszott mindenféle rigmus, ki ennek, ki annak címezte hazaárulózását. A rendőrség mindenesetre összesen hat esetben intézkedett az állami rendezvény helyszínén, illetve annak közelében. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tudatta, öt esetben hét fővel szemben garázdaság elkövetésének gyanúja, egy esetben egy fővel szemben szabálysértés miatt intézkedett. A gyanúsítottak elszámoltatása folyamatban van. Jól van az Együtt XVI. kerületi önkormányzati képviselője és választókerületi elnöke, Vajda Zoltán is, akit zászlórúddal vertek fejbe a nemzeti ünnepen. A rendőrség hivatalból eljárást indított az elkövető ellen, az ellenzéki párt pedig közölte: a sérülés ellenére az Együtt továbbra sem ül fel semmiféle provokációnak a Fidesz részéről, akik közpénzen fenntartott önkormányzati buszokkal és focicsapatok buszaival szállították szimpatizánsaikat - köztük ötezer lengyel barátot - a nemzeti ünnepre, és akik tettlegesen is próbálták bántalmazni az Orbán Viktor ellen tiltakozó tömeget. Ha fizikailag nem is, de szavakban nagyon is támadás érte például Pető Pétert, a 24.hu munkatársát. A Népszabadság egykori újságírója maga számolt be arról, a "legszebb bók", amit a rendezvényen az Orbán-drukkerektől kapott, a hazaáruló volt.
