„Rettenetesen idegesítő, egocentrikus és agresszív kis vakarcs volt” – jellemezte a Der Spiegelnek Paul Wilders az öccsét, akivel állítólag azóta nem beszél, hogy a politikus becsmérlő üzentet posztolt a Twitteren Angela Merkel német kancellárról. Geert Wilders 1963-ban született Venlóban, s állítólag mindig is viharos volt a kapcsolata a családtagjaival, köztük indonéz származású anyjával, holland katolikus apjával, és három testvérével.
A sorkatonai szolgálat befejezése után Wilders egy ideg a Közel-Keleten utazgatott, majd egy izraeli kibucban dolgozott. Az akkori képek tanúsága szerint eredetileg barna, göndör hajú Wilders azóta is Izrael nagy támogatója. A politikába a húszas éveiben kóstolt bele, a jelenlegi kormányfő vezette jobboldali-liberális VDD színeiben. Kezdetben annak a Frits Bolkesteinnek volt a beszédírója, aki az elsők között kérdőjelezte meg a multikulturalizmust. Közel két évtized után azonban hátat fordított a VDD-nek, és megalakította a Szabadságpártot (PVV). A szervezet 2006-os elindulása és gyors sikere aligha következhetett volna be két haláleset nélkül.
Pim Fortuyn iszlámellenes holland politikust 2002-ben gyilkolta meg egy szélsőbaloldali aktivista. A homoszexualitását nyíltan vállaló, szociológus végzettségű Fortuyn népszerűsége a World Trade Center elleni merénylet után ugrott meg jelentősen. Akkorra számos török és marokkói vendégmunkás telepedett le és alapított családot Hollandiában. A helyiek közül sokan tartottak tőle, hogy a vallásos muzulmán bevándorlók veszélyeztetik azt a fajta szabadságot, amelyet oly’ nagyra tartanak a hollandok. Fortuyn az ő félelmeiket tolmácsolta, ám halálával vákuum keletkezett, amelyet Wilders készséggel töltött be. A népszerű filmrendező, Theo Van Gogh 2004-es halála után a korábbinál is hangosabbak lettek az iszlámellenes hangok: a híres festő leszármazottját egy iszlámkritikus film miatt gyilkolta meg egy szélsőséges iszlamista.
A PVV a 2010-es választásokon már 16 százalékot szerzett, s ezzel párhuzamosan a retorikája is szélsőségesebb lett. Wilders – aki egy magyar exdiplomatát vett feleségül – felháborodott Twitter-üzenetekben kérdezte: „Miért fiatal, barna férfiakra költ az állam, az idős hollandok helyett?”. Mostani, egyoldalas kampányprogramja már mecsetek bezárását, és az EU-ból való kilépést ígéri.
Két nappal a választások előtt – az EBESZ hollandiai választási misszióját egyébként Haraszti Miklós vezeti – 13 százalékos a Szabadságpárt támogatottsága. Három százalékponttal lemaradva második helyen áll a jobboldali-liberális VVD mögött.
A kérdés valójában az, hogy egy olyan országban, ahol hat százalékos a munkanélküliség, és az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem 53 ezer dollár, miként lehet ilyen népszerű Wilders. Elemzők szerint részben épp ebben rejlik a megoldás: a válságból történt kilábalás után minden figyelem a bevándorlásra irányult.
„A 2012-es választások egyik fő témája még a gazdaság volt, s Wilders akkor nehezebben is tudta megszólítani az embereket. Az utóbbi időben azonban a bevándorlás és az identitáspolitika rendkívül fontos téma lett nemcsak Hollandiában, de egész Európában. Ezzel párhuzamosan az a szembenállás is egyre nagyobb teret kap, amely a globalizáció nyertesei és az attól rettegők között áll fenn” – mondta lapunknak Rens Vliegenthart, az Amszterdami Egyetem oktatója. A politikai kommunikációval foglalkozó szakember egyébként hangsúlyozta: nem szabad túlértékelni Wilderst. Bár a szavazók jelentős része támogatja, közel sem a többségről van szó. „Wildersből nem lesz kormányfő. Még ha az ő pártja kapja is a legtöbb szavazatot, kicsi a valószínűsége, hogy akad párt, amely hajlandó vele együtt dolgozni” – tette hozzá. Wilders talán így arathatja a legnagyobb győzelmet, hiszen kívülállóként lett igazán sikeres, és addig tudja megtartani népszerűségét, míg nem kell betartania választási ígéreteit.
