Diurnus elment. Mert persze a szakma és az olvasóközönség is azon az álnéven ismerte, amelyen a napi tárcáit jegyezte. Az álneveket – több is volt neki - azért választotta, hogy Romániában maradt lányát ne érhesse bántódás. Aztán egy Magyar Narancsnak adott interjúban azt mondta: a lánya biztonsága érdekében elterjesztette, ha bármi történne vele Bukarestben, nemzetközi sajtótájékoztatót hívna össze Budapesten. Mindenki tudta, kit takar a név (latinul naponkénti, egy napi), stílusa előbb-utóbb lebuktatta volna akkor is, ha nem pletykás a pesti nép. Publicisztikái mellett több verseskötete is megjelent és fordítóként is jelentőset alkotott.
1930-ban született Budapesten. 1936 és 1983 között Romániában élt, és a romániai magyarság egyik vezető értelmiségije volt. Temesváron a piarista líceumban érettségizett 1948-ban. A bukaresti egyetem filozófia-lélektan karán, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen tanult. Romániai magyar lapoknál dolgozott, 1967-től 1970-ig az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegét, majd a Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségét vezette. 1970 és 1979 között a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője volt, a Román Televízió magyar adásának és későbbi munkatársi gárdájának kialakítása az ő nevéhez fűződik. Bodor Pál olyan hétköznapi hős volt, akit "hosszú ellehetetlenítések sorát követően sem lehetett elhallgattatni, aki kiállta az élet mindhét próbáját" - vélekedett halála kapcsán Kelemen Hunor. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint Bodor Pál a legnehezebb időkben, a kommunista karhatalom idején az önzetlen közszolgálat útját választotta. Jól tudta, hogy a romániai magyar közösség fennmaradásának nagy ára van, a kultúrát nemcsak tanulni, főként éltetni kell, és ő nem félt magára vállalni ezt a terhet. Az RMDSZ kegyelettel emlékezik irodalmi munkásságára, közéleti tevékenységére, fejet hajt Bodor Pál előtt - áll a szövetség közleményében.
Diurnus 1983-ban költözött Budapestre, 1984-től írt a Magyar Nemzetbe, nagy szerepet játszott a Ceausescu-rendszer és az 1989-es decemberi romániai események hazai magyarázatában és megismertetésében. Aztán a veszekedős, botrányos privatizáció, a politika kihúzta alóla a lapot, a polgári Magyar Nemzetet és 1991-től a Népszabadságba költözött, ott tette közzé naponta flekknyi publicisztikáit, sajátos hangú jegyzeteit. Csendes, halk ember, csendes, halk újságíró volt, ami ritka ebben a többnyire sokszor túlságosan is harsány társaságban. Harsányságát, ha lett volna, elnyomta volna benne a bölcsesség, a megfontolt higgadtság.
