Úgy vélem, teljesen érthető Botka László húzódozása a Demokratikus Koalícióval való együttműködéstől a jövő évi törvényhozási választások apropóján. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje egyszerűen ráébredt arra, hogy a szavazatmaximalizálásra törekvők várakozásaival ellentétben a Gyurcsány Ferenccel való összefogás garantálná a kormányváltási kísérlet kudarcát. A DK emblematikus alakja még szocialista kormányfőként eljegyezte magát a neoliberális gazdaságpolitikával, s a magyar baloldalt ezáltal éppúgy hiteltelenné tette a hazai lakosság körében, ahogyan a nagytőke előtt kancellárként szintén kapituláló Gerhard Schröder is hosszú évekre kvázi ellenzéki szerepre kárhoztatta a német szociáldemokratákat. Magyarul: a társadalmi ellátórendszerek reformjának elvetélt kísérletébe - Medgyessy Péter kommunikációs előkészítése után - végül belefogó Gyurcsány olyan elutasítottságra tett szert a választópolgárok részéről, hogy a szocialisták számításai szerint személyének, illetve jelenlegi pártjának bevonása egy ellenzéki együttműködésbe több szavazatot vinne el, mint amennyit hozna.
A világban jelenleg zajló folyamatok ugyancsak világossá teszik, hová vezet a szociális érzéketlenség jegyében fogant politizálás. A Tony Blair neoliberális fordulatát átélt Nagy-Britannia kiválása az EU-ból a nemzeti szuverenitás jegyében, s az eddigi integratív törekvések tagadásaként sajátos intermezzo kezdetét jelenti az európai történelemben. Nem tagadhatjuk jelentőségét annak a ténynek sem, hogy egy, a diplomácia világában teljesen járatlan, nagyszájú cowboy költözhetett be a Fehér Házba, aki egy szuperhatalom vezetőjeként máris úgy mozog a nemzetközi színtéren, mint elefánt a porcelánboltban, súlyos nemzetközi konfliktusok lehetőségét vetítve előre ténykedésével.
Orbán Viktor nemrégiben fején találta a szöget, amikor a tömegek napjainkban zajló lázadásáról beszélt egyfajta elitista világuralom ellen; ezt a megállapítását azonban nem tudja, de inkább nem akarja világtörténelmi kontextusba helyezni, minthogy kizárólag saját autokratikus törekvéseinek igazolása a célja vele. Elhallgatja, hogy spontán és ciklikus válságról van szó, mely óhatatlanul és időről időre tarkítja az emberiség történetét. A zsarnokságra törő személyiségek számára mindig is akkor nyílt lehetőség terveik megvalósítására, ha a hagyományos elit már képtelen volt szavatolni a tömegek érdekeinek érvényesülését. Az ókori Athénban, közvetlenül a demokrácia kialakulását megelőzően türannoszok uralkodtak. Az 1929-es gazdasági világválság katasztrofális politikai következményei kontinensünkön közismertek. A képviseleti demokrácia válsága napjainkban pedig abból fakad, hogy a Szovjetunió hidegháborús vereségét követően a nyugati politikai elit tétlen szemlélője maradt a szociális vívmányok úgyszólván teljes felszámolásának az elszemtelenedett tőke részéről, kockáztatva önnön hitelvesztését elsősorban az egzisztenciájukat féltő középosztálybeliek szemében.
A tömegek megrendült bizalmának visszaszerzéséhez a kormányváltás érdekében Botka Lászlónak minden bölcsességére szüksége lesz.
