Az értelmező rendelkezéseknél kiderül, hogy az integritás egyebek mellett jelenti az OBH elnöke, azaz Handó értékeinek és elveinek való megfelelést. Az ELTE Jogi Karának tanszékvezetője úgy látta, csupán abban az esetben meszelheti el a szabályozást a hazai testület, ha például Handó "kiesne Orbán Viktor kegyeiből, s a kormányfő megengedné az Ab-nek, hogy így döntsön".
Handó Tünde/Népszava fotó
A bírók a 2016. július elsején hatályba lépett szabályzat megsemmisítését kérik a testülettől azzal az indokkal, hogy "az utasítás egyes céljaival (korrupcióellenesség) egyet lehet érteni, a szabályozás módjával azonban nem". A bírói függetlenséget az Alaptörvény garantálja, e szerint a bírák függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Ebből következik - áll a beadványban -, hogy a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak törvényben lehet meghatározni. Az OBH elnöke viszont ilyen képességgel nem rendelkezik, az általa szignált utasítás nem törvény, pláne nem sarkalatos. A beadványt február végén be is fogadta a testület.
Fleck szerint azonban Strasbourgban nyerhető az ügy, hiszen a magyar beadványok teljesen megalapozottak. Szepesházi Péter indítványában az áll: "nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág (bírói hatalom), amely tagjainak meg kell felelniük egy személy (OBH-elnök) mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveinek". Ezért a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája azt kéri a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy mondja ki: a Handó-féle szabályzat a véleménynyilvánításhoz, a tisztességes tárgyaláshoz, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a gyülekezési szabadsághoz való jogot is sérti.
