Figyelmeztetett: a németországi török közösség érzelmileg leszakad Németországról. "A korábbi rendezvényeinken török és német zászlókat osztogattunk, de most egy török sem akar német zászlót lengetni" - állította a török külügyi tárca vezetője. "Ez az elnyomó magatartás eredménye" - tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy a német politika és a sajtó Recep Tayyip Erdogan török államfőt diktátornak nevezi.
Cavusoglu elmondta, hogy nagyjából további 30 tervezett török rendezvényre vonatkozó listát adott át szerdán német kollégájának, Sigmar Gabrielnek. Beszámolt arról: Gabriellel folytatott tárgyalásán kifogásolta, hogy a német titkosszolgálat és a rendőrség rendszerszerűen gátolja a török rendezvényeket. Közlése szerint szóvá tette azt is, hogy Berlin ellenzi a török elnöki rendszer bevezetését, pedig Ankara szerint pártatlannak kéne maradnia az ügyben.
A török-német kormányzati kapcsolatokat egyebek mellett az is terheli, hogy a napokban a helyi hatóságok több német városban megakadályozták török miniszterek kampányrendezvényeit, biztonsági kockázatokra, illetve szabálytalanságokra hivatkozva. Ankara emiatt vádolta meg Németországot a nácizmus korszakát idéző módszerek alkalmazásával.
Németországban él a legnagyobb határon túli török közösség, mintegy hárommillió tagja közül nagyjából minden második rendelkezik választójoggal Törökországban. A török választási törvény 94/B. paragrafusának értelmében "külföldön és külföldi képviseleten választási propaganda nem végezhető".
A török kormánytagok azért kampányolnak választóiknál, mert Törökországban április 16-án népszavazást rendeznek az alkotmánymódosításról, amely arról rendelkezik, hogy megszűnik a miniszterelnöki tisztség, és az államfő lesz a végrehajtó hatalom vezetője. Cavusoglu kedd este a hamburgi török főkonzul rezidenciájának területén népszerűsítette az alkotmánymódosítást. Ott azt hangoztatta, hogy szombaton a hollandiai Rotterdamba megy, és szintén beszél a helyi török közösség előtt.
