Két héten belül két uniós csúcstalálkozót is rendeznek, csütörtökön és pénteken Brüsszelben, március végén pedig Rómában találkoznak az EU állam- és kormányfői. Így lassacskán már az is körvonalazódhat, mit is jelent az a kétsebességes Európa, amelyről már hétfőn Francois Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Mariano Rajoy spanyol kormányfő és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök tárgyalt Versailles-ban. Erről az eshetőségről ugyan már Magyarország 2004-es csatlakozása előtt is komolyan szó esett az EU-ban, ám az alapítók akkor még kellőképpen érettnek tartották az új tagokat arra, hogy felnőttként viselkedjenek: ne éljenek vissza lehetőségeikkel, komolyan vegyék az uniós integrációt és a szolidaritást tartsák szem előtt. Nem így történt. A menekültválság során a kvótákat elutasító visegrádi négyek büszkén hangoztatták, egy blokkot képeznek, és sosem voltak ennyire egységesek.
A V4-ek addig-addig mentek szembe Brüsszel, illetve Berlin akaratával, amíg elérték azt, hogy már nem bíznak bennük, s a régebbi tagországok ismét igyekeznek külön blokkot alkotni. Egyelőre semmi konkrétumot sem tudni a kétsebességes Európáról. Versailles-ban elsősorban védelmi kérdésekről tettek említést, továbbra sincs szó azonban egy közös európai hadsereg felállításáról. Azt is hangoztatják: az európai védelmi együttműködés nem a NATO-val való rivalizálást jelent, ám jobban ki akarják venni a részüket a válságmegelőzésből. Erre nyilvánvalóan azért van szükség, mert Donald Trump elkötelezettsége az észak-atlanti szövetség iránt továbbra is felettébb homályos.
Már Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Fehér Könyve is arról tanúskodott, hogy a kétsebességes Európa nem áll meg a védelempolitika határainál, s az alapítók egy sor további témakörben elmélyítenék az együttműködést. Ez pedig kifejezetten rossz hír az utóbbi években erejüket fitogtató visegrádiaknak. Ugyan 2020-ig nem kell szorongani az uniós pénzek miatt, de az ezt követő időszak már jóval bizonytalanabb. Már csak amiatt is, mert a kétsebességes Európa lényege: azokra számítanak, akik hajlandóak elmélyíteni az együttműködést, s ennek fejében lemondani szuverenitásuk egy részéről. Ebben pedig a V4-ek - kivált Budapest - nemigen jeleskednek.
