Tíz, sürgősségi osztályon dolgozó betegedett meg a makói kórházban, közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a kanyarót. Az első járványügyi lépések is megtörténtek: az intézményt lezárták, és az Országos Tisztifőorvos, Szentes Tamás elrendelte, hogy valamennyi egészségügyi dolgozónak, aki potenciálisan a vírussal kapcsolatba kerülhet, ellenőrizzék az oltási dokumentációját, szükség esetén oltsák őket újra. Miután a kanyarós beteg a tünetei megjelenése előtt már négy nappal, és a bőrtünetek eltűnése után is napokig fertőz, további megbetegedésekre számít a tisztifőorvosi hivatal.
Ugyan még öt nappal ezelőtt az Országos Epidemiológai Központ egyik vezető munkatársa a múlt kedden még arról beszélt az M1 csatornának, hogy a magyar gyerekek 98 százaléka be van oltva kanyaró ellen, ennek köszönhetően Magyarországon "népességszintű védettség" alakult ki a betegséggel szemben, azóta kiderült: a valóságban lehetnek, sőt vannak is hézagok a lakosság védettségében. Tavaly november a Magyar Nemzet írt arról, hogy ugyan nem bizonyítható, de háziorvosi körökben nyílt titok, hogy vannak olyan gyermekorvosok, akik a szülők kérésére nem adják be a kötelező védőoltásokat, csak pecsételnek az oltási könyvben. A házi gyermekorvosok érdekvédelmi szervezetének becslése szerint a lakosság 1,5-2 százaléka nem kapta meg a kötelező oltásokat, vagy legalább egy részüket.
Arról már Szentes Tamás, tisztifőorvos beszélt szombaton este a köztelevízióban, hogy az oltás sem jelent 100 százalékos védelmet, valamint a lakosság átfogó oltása is csak 1969-től kezdődött. (A makói kórház kanyarógyanús dolgozói 1975 és 1991 között születtek.)
A hazai immunizálás kezdetén, 1969-ben egy vakcinát adtak, majd 1990-től új oltóanyagot alkalmaztak és a 15 hónapos csecsemők alap immunizálást megismételték 11 éves korban. Erre azért volt szükség, mert számos esetben kiderült, hogy azok akiket egyszer oltottak egy idő után csökkent az immunitásuk, ezért az emlékeztető „szúrást” kaptak.
Tény a 47 évesnél idősebbek potenciálisan veszélyeztetettek, azaz, ha gyermek korukban nem estek át a betegségen, most kanyarósak lehetnek. Lapunk úgy tudja, ők kérhetnek védőoltást a háziorvostól.
A vírus nagyon fertőzőképes – a hazipatika.com leírása szerint. A kór közvetlen cseppfertőzéssel terjed, de zárt légtérben a kórokozókat tartalmazó nyálcseppecskék, porszemek távolabbra is elkerülhetnek a betegből, így nem csupán a közvetlen közelben lévőket fertőzi meg. A vírus a légutakon, a szem kötőhártyáján át is bekerülhet a szervezetbe, majd a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban szaporodik. Több fázisban egyre nagyobb mennyiségű kanyaróvírus kerül a véráramba, a kórokozók elárasztják az egész szervezetet. A betegség 9-11 napos lappangás után kezdődik bágyadtsággal, étvágytalansággal, hasmenéssel, fejfájással, lázzal, tünetei akár influenza-szerű megbetegedésre is utalhatnának. A megfertőződés utáni 15. - 16. napon magas láz, orrfolyás, köhögés, rekedtség, kötőhártya-gyulladás jelentkezik.
Megjelenhetnek a jellegzetes nyálkahártya tünetek a szájban, garatban nagy foltos kiütések, a bőrkiütés a 14. napon jelentkezik. A fül mögött és a halántékon kezdődik, majd rövidesen az arcon is láthatóvá válnak a lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek, melyek a duzzadt bőrből kissé kiemelkednek. 2-3 nap alatt lefelé terjedve ellepik az egész testet. A kiütések helyenként összefolynak, de ép bőrszigeteket is hagynak. A bőrelváltozás nem viszket, ujjnyomásra eltűnik. 4-5 nap után barnás árnyalatú lesz, majd eltűnik. Ezt követően néhány hétig barnás pigmentáció maradhat, mely korpázó hámlással szűnik meg. A kanyaró nem okoz maradandó hegképződést.
Szentes Tamás, a köztelevízióban beszélt arról is, hogy aki észleli a tüneteket akár magán vagy akár a hozzátartózóin, hívja a háziorvosát. Senki ne induljon el a rendelőbe, mert nagyon fontos, hogy a beteg vizsgálata izolált, tehát olyan helyen, körülmények között történjék, ahol nem adhatja tovább a vírust másoknak.