béremelés;Mendrey László;okatásirányítás;

Sikerpropaganda és a szomorú valóság FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Mendrey: a pedagógus béremelés csak "agyaggalamb"

A politikai haszonszerzés irányítja az ország közoktatását, s ennek kritikátlan kiszolgálója az oktatási kormányzat - véli Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint miközben a sikerpropaganda töretlen, nincs elképzelés a pedagóguspálya kiürülésének megakadályozására, az új nemzeti alaptanterv kidolgozása pedig titokban folyik. Az "ingyen tankönyv program" sem akkora siker, mint amilyennek beállítják.

Az eddigi oktatási változtatások szembemennek a korszerű tudás megszerzésének igényével, a felelőtlen oktatásirányítás viselkedése hozzájárul Magyarország lemaradásának hosszú távú fennmaradásához. Ez élesen szemben áll a társadalom egészének érdekeivel, a veszteség minimalizálása érdekében fel kell szólítanunk az oktatási kormányzatot, hogy távozzanak. Most. - jelentette ki Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a döntéshozók csak látszattevékenységet folytatnak, ötletük sincs még a PISA-sokk feloldására sem.

Az elmúlt hetekben több kerekasztal, konferencia is foglalkozott a magyar oktatás helyzetével, legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia a tragikus PISA-eredményeket, az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör pedig a közoktatás állapotát értékelte. Ezeken Palkovics László államtitkár, Sipos Imre helyettes államtitkár, illetve Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke is részt vett az oktatásirányítás részéről. Bár a felvetett problémákkal többé-kevésbé egyetértettek, Mendrey szerint az észrevételek, kritikák - legyenek akár "baráti" vagy ellenzéki vélemények - leperegnek róluk. "A PISA-eredmények bemutatása óta sem történt semmilyen pozitív irányú intézkedés" - mondta.

Jön a kilencosztályos általános iskola?
Bevezetné a kilencosztályos általános iskolai rendszert a kormány - jelentette be pénteken Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, a tervekről a legutóbbi kormányülésen született döntés. Közlése szerint ez "egyfajta preschool-t (előiskola) jelentene, mert a szakmai viták ebbe az irányba mutatnak. Hangsúlyozta, hogy a bevezetését komoly társadalmi vita fogja megelőzni, miközben a szükségességéről egyre inkább szakmai konszenzus van. Arról még viták zajlanak, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás. A kilencosztályos általános iskola kérdése már évek óta terítéken van, ám mivel az gyökeresen átrendezné az alsó és felső tagozatokat, a szakmai szervezetek figyelmeztetnek: bevezetését hosszas előkészületeknek, tudományos munkának kell megelőznie.

A PDSZ elnöke emlékeztetett: úgy hírlik, az új nemzeti alaptanterv (nat) márciusra elkészül, ám a munka titokban zajlik. "Amikor felvetődött egy új nat szükségessége, azt kommunikálták, mindenkit belevonnak majd annak kidolgozásába. A szakmai szervezetek előtt ma sem világos, hogy a munkának ki a felelőse" - fogalmazott az érdekvédő. A Népszava kérdésére elmondta: a PDSZ a tankerületek szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) tervezetét sem kapta meg véleményezésre, holott elvileg már az is elkészült - igaz, több hónapos késéssel. Megírtuk: az új tankerületi központok hivatalosan január elsején kezdték meg működésüket, szmsz-ük azóta sincs, a tankerületi vezetők központi utasítások szerint irányítanak.

"Amikor a kormányt szembesítjük a problémákkal, rendszerint az a válasz, hogy de hát volt pedagógus béremelés. Csakhogy az mára gyakorlatilag észrevehetetlenné vált, a mesterségesen megszüntetett infláció hatásai elenyészőek. Egy pedagógus diplomával rendelkező kezdő gyakornok bére alig több egy kezdő szakmunkás fizetésénél" - fogalmazott Mendrey. A Policy Agenda most bemutatott vizsgálata is arra mutatott rá, hogy nem volt olyan jelentős a tanárok béremelése, mint amilyennek azt a kormány beállítja: a nettó bérek esetében 2010 és 2016 között 33,5 százalékos volt a növekedés, míg 2004 és 2010 között 38 százalék.

A PDSZ elnöke szerint ez is ugyanolyan "agyaggalamb", mint például az ingyenes tankönyvekről szóló sikerpropaganda (lásd keretes írásunkat), "nyugodtan lehet pufogtatni", ha el akarják terelni a figyelmet a problémákról. Mendrey figyelmeztetett arra is: nincs elképzelés a pedagóguspálya kiürülésének megakadályozására sem, egyre kevesebb a fiatal pedagógus, pedig előreláthatólag tíz éven belül negyvenezer tanár éri el a nyugdíjkorhatárt.

Ingyen tankönyv, és ami mögötte van
A kormány hatalmas sikerként állítja be, hogy 730 ezer diák ("a tanulók kétharmada") kap ingyenesen tankönyvcsomagot, illetve hogy a tankönyvek ára átlagosan 40 százalékkal csökkent. Ám ezekkel a lépésekkel a tankönyvellátásban nem a színvonal, a minőség, hanem az olcsóság vált a legfontosabb szemponttá. Ráadásul az árcsökkenés nem annyira jelentős, mint a minőségcsökkenés: a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) kimutatása szerint míg az egy tanulóra jutó tankönyvcsomag átlagára 2010-ben 12 ezer forint volt, 2016-ra ez 8500 forintra csökkent, vagyis az átlagos csökkenés maximum 30 százalékos.
A kormány állítja, hogy ez nagy megtakarítást jelent a szülőknek, ám valójában ez sem igaz. Az ingyen tankönyv azoknak az 1-4. osztályos diákoknak is jár, akik szociális helyzetüket tekintve nem szorulnának rá. Ez a fajta "egyenlősdi" nemcsak hogy növeli az iskolák közötti különbségeket (a jobb helyzetben lévő iskolák a szülőkkel vásároltatják meg a jobb minőségű kiegészítő tankönyveket, a szegényebb településeken erre nincs lehetőség), de több pénzébe is kerül az államnak - így a szülőknek is. Amennyiben valóban csak a rászorulók kapnák ingyenesen a tankönyveket, a TANOSZ szerint a tankönyvellátásra fordított eddigi közpénzekből a differenciált tanulásszervezést jobban elősegítő tankönyvcsomagokat lehetne összeállítani (különös tekintettel a hátrányos helyzetű iskolák kiemelt tankönyv- és taneszközfejlesztésére).
A kormánypropaganda arról sem tesz említést, hogy 2003 óta valamennyi rászorulónak minősített tanuló eddig is ingyen kapta a tankönyveket. Ráadásul a Kello adatai szerint 2016 október végén összesen 711 ezer gyerek kapta ingyenesen a tankönyvet. Ez a teljes gyereklétszám 60 százaléka, tehát a kormányszövegben említett kétharmadnál kevesebb.



Két oka lehet, hogy a Kormányinfón megpróbálták letagadni Orbán Viktor az "etnikai homogenitás megőrzésével" kapcsolatos szavait: lehet, hogy valóban nem ez a szókapcsolat szerepelt az eredeti szövegben, amelynek leirata felkerült az internetre, csupán a miniszterelnök szőtte bele a beszédébe - vélte Kiss Ambrus.