„Az új Puskás stadion egy székre jutó költsége 2,1 millió forint, ez a költség pedig európai viszonylatban átlagos" – jelentette ki a KKBK abban a közleményben, amelyből kiderült, hogy Mészáros Lőrinccel összefonódó cégek, a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. kapják meg a nettó 140 milliárdos, bruttó 190 milliárdos munkát. A felcsúti polgármesternek a Magyar Építő tulajdonosával, Szíjj Lászlóval több közös cége van, míg a Matolcsy György-rokon, Szemerey Szabolcs vezette ZÁÉV mindemellett 11,9 milliárd forintért megépítheti a Pallas Athéné egyetem új kecskeméti campusát is.
A stadion méretének és költségeinek növekedése már csak azért is érdekes, mert Orbán Viktor miniszterelnök 2011 novemberében azt nyilatkozta, hogy egy 45 ezres új aréna bőségesen elegendő. „A terveket visszább kellett venni, a 65 ezres stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Nem tudtunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amit talán sokan szerettek volna, de szerintem a magyar futball állapotában 10-15 évig egy 45 ezres stadion bőségesen elegendő lesz, aztán majd meglátjuk, hova repít bennünket a siker” – mondta öt évvel ezelőtt.
A KKBK közleményében öt nem régiben épült, nagyságrendileg azonos méretű európai stadionnal hasonlítgatja a Puskást. Mint írják: Baku, Marseille, München, London, Varsó nettó egy székre jutó költsége átlagosan 1,24-3,1 millió forint között változik, azaz a nemzetközi összehasonlítás alapján az új Puskás Stadion reális piaci keretek között épül fel, az építés költsége európai viszonylatban átlagosnak tekinthető - olvasható a dokumentumban.
Az összehasonlítást érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis a londoni Wembley Európában a legdrágábban felépített stadion, amelynél jelentősen megnövekedtek a költségek. Bakuban pedig a helyi diktátor nagyzási hóbortjába belefért a nemzeti stadion felépítése. A müncheni Allianz Aréna viszont már olcsóbb volt, mint a Puskás, ráadásul az építtető cég elnökét vesztegetésen is kapták. A tavalyi Eb-re teljesen átépített, szintén 67 ezres marsellie-i Velodrom is olcsóbb volt.
A KPMG Magyarország egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társasága, 2011-es kutatásából az derült ki, hogy a Real Madridéhoz és a Barcelonáéhoz hasonló hatalmas stadionok építésének ideje lejárt, inkább kisebb méretű, de üzletileg jól hasznosítható stadionok építésére van szükség.
Kozma Miklós, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatások csoportjának korábbi menedzsere hangsúlyozta, hogy a stadionok kapacitását nem egy csúcseseményre, hanem az átlagos nézőszámhoz célszerű közelíteni.
Az akkori tanulmány szerint a stadionok nyereséges működéséhez elengedhetetlen az arénák kihasználtságának javítása. Míg Magyarországon az átlagos kihasználtsági ráta 30%, Németországban ugyanez az adat 80%, de Norvégiában (67%), Ausztriában (63%), vagy akár Csehországban (46%) és Lengyelországban (46%) is magasabb a magyar átlagnál. S mint tudjuk, a nézőszámok az elmúlt években nem emelkedtek, a magyarfutball.hu adatai szerint az őszi idényben 2564 fő volt az NB I-es találkozók átlagnézőszáma, miközben a magyar szövetség 2011-ben elfogadott és 2021-ig érvényes hosszú távú futballstratégiája erre a bajnoki szezonra átlagosan hatezer nézővel számol.
A KKBK közleményéből az is kiderült, hogy a Puskás-stadion várhatóan 2019 végére készül el. A határidőt már csak azért fontos lenne betartani, mert a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezik. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike lesz ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.