Michel Forst már egy éve világossá tette: a civil jogvédőknek számos problémával kell megküzdeniük, és ezek leginkább az állam ellenséges magatartásának következményei. A Magyar Helsinki Bizottság a jelentés kapcsán kiemelte: a jelentéstevő nem az ENSZ alkalmazottja, hanem tiszteletbeli megbízatást lát el. "Független szakértőként szakmai alapokon és pártatlanul hoz döntést, és közvetlenül az ENSZ Emberi Jogi Tanácsnak, valamint a Közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel".
A vizsgálat a civil jogvédők magyarországi helyzetének feltárását tűzte ki célul, nyilván nem függetlenül a megelőző évek botrányaitól. A jelentés most kiemeli: a magyar jogvédőknek egyre átpolitizáltabb közegben kell dolgozniuk, komoly nehézségekkel szembesülnek, megsértik alapvető jogaikat és szabadságukat, valamint azt a törvény adta lehetőségüket, hogy támogassák és megvédjék az emberi jogokat. A dokumentum felidézi az alaptörvény-alkotás folyamatát, s az azt követő jogalkotást, megállapítva: az alkotmányos változások fokozatosan eltávolították a végrehajtó hatalom jelentős fékeit, gyengítették az Alkotmánybíróságot, és lehetővé tették, hogy a kormány a korábbinál jóval nagyobb mértékű ellenőrzést gyakoroljon a bíróság, a média, a vallási szervezetek és a közélet egyéb szegmensei felett, közvetlenül vagy közvetve érintve az emberi jogokat is. Ezek összességében gyengítették a jól működő demokratikus rendszert - összegzi a dokumentum, mely külön kiemeli a sajtószabadság korlátozására irányuló törvényi változásokat, valamint az információszabadság szűkülését, és az egyesülés szabadságának gyakorlati ellehetetlenítését.
Egyértelműen megfogalmazza a jelentés, hogy az elmúlt években romlott a civil társadalom helyzete. A magyar hatóságok ugyanis igyekeznek korlátozni a civilek által végzett munkát és fokozni a civil szervezetek fölötti ellenőrzést olyan közvetett eszközökön keresztül, mint a finanszírozás vizsgálata, az adóügyi ellenőrzések, az új internet-törvények és az emberi jogi aktivisták megbélyegzését célzó médiakampányok. A jelentés részletesen kitér a Norvég Alap támogatásával működő civil szervezetek elleni támadásra és nyomozásra is. Egyértelmű - olvasható e tényfeltárásban -, hogy a kormány megsértette az ártatlanság vélelmének az elvét, amikor magas beosztású kormányzati tisztviselők nyíltan elfogult megközelítést alkalmaztak a kérdéses civil szervezetekkel szemben, és megbélyegezték őket a médiában.
A dokumentum szerint a kormányt kritizáló vagy emberi jogi aggályokat felvető emberi jogi aktivistákat megfélemlítik, és "politikai aktivistákként" vagy "külföldi ügynökökként" hivatkoznak rájuk. Az összegzés szerint a női jogok védelmében dolgozók, a romák, a homoszexuálisok jogait védők, az újságírók különösen nehéz helyzetben vannak, ahogy a menekültek jogait védők is. Őket rendszeresen fenyegetik, aminek oka a munkájuk erősödő "átpolitizáltsága" és megbélyegzése - áll a dokumentumban. "Tisztelnünk kell a civil társadalomnak a jogállamiság ösztönzésében és a hatáskörrel való visszaélés ellenőrzésében betöltött szerepét" - hívja fel a figyelmet a jelentés, amely szerint a kormánynak meg kellene szüntetnie minden olyan adminisztratív és jogi rendelkezést, amely korlátozza a jogvédők lehetőségeit, illetve megnehezíti a legális tevékenységeik gyakorlását. Az állami jogszabályokat összhangba kellene hozni a nemzetközi emberi jogi jogszabályokban vállalt kötelezettségekkel - javasolja az ENSZ jelentéstevője.
A jelentés felkéri a kormányt, az emberi jogok vonatkozásában egyértelműen húzzon határt a pártok közötti politikai viták és a civil társadalommal folytatott párbeszéd között, és ne mossa össze a kettőt azért, hogy aláássa a független szervezetek legitimitását és elnyomja a kritikus hangokat. A kormány valamennyi kritikát elutasító válaszaiban azt írta: az emberi jogok védelme ma is biztosított.
