;

Fidesz;kilakoltatás;végrehajtók;

FOTÓ: Tóth Gergő

- Ezrek veszíthetik el lakásukat, de a Fideszt nem érdekli

Szerdán lejár a kilakoltatási moratórium, újra ezrek veszíthetik el lakásukat - figyelmeztetett a parlament tegnapi ülésén a szocialista Szabó Sándor. Felidézte, tavaly a végrehajtói kamara adatai szerint kétezer kilakoltatást hajtottak végre, mert a kormány látszatintézkedései nem elég eredményesek. Az MSZP szerint a családi csődvédelem például megbukott. 

A kérdés mindössze annyi volt: felkészült-e a kabinet a kilakoltatások újbóli elindulására, válaszként azonban nyakába kapta a baloldali politikus, hogy akik önhibájukon kívül kerültek bajba, mind a baloldali kormányok miatt jutottak idáig. Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára a kormány korábbi intézkedéseit sorolta, de új megoldás keresése nem került szóba. Ezután Tállai András az LMP-s Schmuck Erzsébetet oktatta ki bérlakás-ügyben. A felvetésre, hogy az olimpiától való visszalépés miatt felszabaduló milliárdok egy részéből megépítik-e az olimpiai falu utóhasznosításaként beígért bérelhető lakásokat, a nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár megismételte, hogy a kormány változatlanul a tulajdonszerzést és nem a bérlést támogatja, az olimpiára szánt pénz sorsáról még nincs döntés.

Ezeket a kormányzati mellébeszéléseket azonban messze felülmúlta Fónagy János reagálása Gúr Nándor kérdésére. A szocialista képviselő azt firtatta, miért lehetetleníti el a kormány a szakszervezetek munkáját, a sztrájkok szervezését. A fejlesztési tárca államtitkára egy cinikus "savanyú a szőlő" megjegyzéssel vezette fel állítását, miszerint 2010 óta Magyarországon egyszerűen munkabéke van, nem akar itt senki sztrájkolni, a munkahelyi elégedetlenség gyakorlatilag megszűnt.

A kérdések és azonnali kérdések közt a leghangsúlyosabb szociális és bérügyek mellett többször is szóba kerültek a kommunizmus bűnei. Az LMP ugyanis bejelentette, 14. alkalommal is benyújtja az ügynökakták feltárását célzó javaslatát, amit eddig minden alkalommal elutasítottak a kormánypártok. Az ellenzéki párt azt is megerősítette, hogy a paksi bővítésről is népszavazást kellene tartani. Ezzel kapcsolódtak az MSZP frakcióvezetőjének napirend előtti felszólaláshoz, amiben Tóth Bertalan azt javasolta a kormánynak, hogy végre valós problémákkal foglalkozzon, amilyen az államadósságot súlyosan megterhelő paksi beruházás hitele. Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára odáig rohant előre, hogy ha a baloldal kerülne hatalomra, újra drasztikusan emelné az adókat, "még az adót is magadóztatnák". Az ellenzéki kérdésekre többnyire ilyen válaszok születtek, a kormánypárti honatyák és a kormánytagok ugyanakkor egymást erősítették, amikor például az "ügynökszervezeteket" szidták, vagy olyan fajsúlyos kérdésekre keresték a kormányzati választ, mint hogy mennyi pénzt kaphat még az egri vár fejlesztése.

Ne becsüljük annyira túl az ellenzéket Magyarországon, hogy érdemes lenne médiakampányt folytatni ellenük - állítja Csepreghy Nándor, aki ugyanakkor érdemben nem cáfolja, hogy a metróügy kampánytéma. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese nem minősíti az ügyészség munkáját, az ellenzéknek viszont annál inkább megadja, ami "jár": úgy véli, a baloldal szellemi tőkéjének hiányát és intellektuális elmaradottságát jelzi, hogy nincs más témájuk, mint a korrupció.