A hatalom úgy fél a nem általa kezdeményezett népszavazástól, mint ördög a tömjénfüsttől. Nemrég a vasárnapi boltzár megszüntetésére kezdeményezett népszavazási kérelem benyújtása körüli herce-hurca után inkább önmaguktól visszaállították a nyitvatartást, mintsem belementek volna egy biztos bukásnak látszó népszavazásba. Most Tarlós főpolgármester a népszavazástól való félelmében (vagy inkább felső sugallatra) már amellett van, hogy inkább visszavonja Budapest pályázatát, mint azt a népszavazás eredménye után kellene megtennie. Inkább a kis kudarc, mint a nagy. A nagyfőnök nem szereti, nem viseli el a nyomot hagyó kudarcot. Tarlós azért nem hazudtolja meg magát, ekézi az ellenzéket, sőt árulónak nevezi őket, összevissza véleményük miatt, hogy korábban az olimpia megrendezése mellett voltak, most pedig az olimpia elleni kampányban vesznek részt. Először is nem az ellenzék döntötte el a fővárosi közgyűlésben, hogy Budapest pályázik-e a 2024-es olimpiára vagy sem. Ezt még csak nem is Budapest döntötte el, feljebb kell keresni a döntéshozót. Tarlósnak is talán azzal kellett volna kezdenie "az erősen gondolkodást", hogy felmérje, a 2024-es olimpia megrendezésének milyen költség és egyéb kihatásai vannak, kellett volna készíttetnie egy megbízható költség kalkulációt és azt Budapesten népszavazásra bocsátani. Csak annak pozitív eredménye után illett volna beadni a hivatalos pályázatot. Ja, van akinek összevissza a véleménye, és van, aki összevissza cselekszik.