Szombathely levegőjét szinte átitatja a történelem. Ráadásul olyan látnivalók és csodaszép természet veszi körül, hogy az ember szinte kapkodja a fejét. A „kétezer éves város” Szent Márton szülőhelye és persze a történelmi karnevál otthona, ahová évente tízezrek zarándokolnak. Az elmúlt évezredek nyomaival lépten-nyomon találkozhatunk az antiktól a barokkig. A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Aki fel akarja fedezni, annak még a városi barangoláshoz is kényelmes túracipőt kell húznia.
A hely nem véletlenül tetszett meg Claudius római császárnak, hiszen itt minden adva volt egy virágzó kolónia felépítéséhez. Így aztán a XV. Légió katonái letelepedtek Pannónia nyugati szegletében. Savaria ráadásul a Borostyán út egyik fontos állomása volt, mely összekötötte a barbár északot a civilizált mediterrán világgal. Nemcsak a kereskedelem, de a történelem országútján is fekvő város megélhette ennek minden előnyét és hátrányát is.
Szerencsére Szombathely felfedezés ma már békés kaland és ha mindezt megbolondítjuk egy kiadós vasi pecsenyével és leöblítjük jóféle vaskeresztesi vörösborral, akkor körülbelül tudhatjuk, miért érezte jól magát errefelé a XV. Légió is.
Így élt a légió
Ha kalandozásunkat a történelmi idővonalhoz igazítjuk, akkor túránkat Savaria maradványainak legnagyobb egybefüggő részével, a Romkerttel indíthatjuk. Az itt végzett ásatások során 1-4. századi és középkori épületmaradványok kerültek a felszínre: császári palota, közfürdő, vámház, Mercurius-szentély, továbbá műhelyek, fazekaskemencék, római útmaradványok, mozaikfelületek és a vár. Legértékesebb része a palotakomplexum. Hatalmas csarnokát egykor mozaikpadló takarta, mely mai töredékes állapotában is Pannónia legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete. Az állandó kiállítás az egykori fazekasnegyedet és Savaria területén előkerült fontosabb leleteket mutatja be. A Quirinus Bazilika és a mellette levő Oktogon, római Vámház, műhely és vár romjai találhatóak itt, valamint Szombathely egyik legfontosabb ókori építészeti emléke az Iseum. Az egyiptomi eredetű Isis istennő tiszteletére épült szentély méretei, kivitele és az itt talált tárgyi leletek gazdagsága alapján a Duna-vidéki Isis kultusz központja lehetett. Itt tartják az Iseumi Szabadtéri Játékokat.
A bankházak titkai
A Fő tér északnyugati szögletének legszebb épülete az egykori Szombathelyi Takarékpénztár Rt. székháza. Az egykori bankház kivitelezése majdnem egymillió koronába került, ami meg is látszott a különleges megoldásokban. A bankhelyiség üveg alatt, az udvarban működött. A páncélszoba méteres vastagságú acél-beton falakkal a föld alá épült, az ide vezető vasajtó 40 mázsa volt. Este 2500 gyertya világította meg a helyiséget. Az épület a második világháború után végleg elveszítette egykori alapfunkcióját. Emeletein lakásokat alakítottak ki. Hatalmas belmagasságú földszintjén pedig az idők folyamán különféle üzletek működtek. Manapság már csak az előtte álló két szobor emlékeztet az egykori banki múltra. A római kor még a banki ügyintézéskor is velünk lehet, hiszen a téren található OTP fiókban üveg alatt láthatók a római útkereszteződés, valamint az utcák alatt húzódó csatornák részletei.
Egy gyűjtemény hálás betegektől
Bár villamossal már – illetve még – nem járhatjuk be a várost, de a Fő tér így is tökéletes hely egy turistának. Kicsit mediterrán, kicsit nyugatias. A Fő tér évszázadokon át a szombathelyi vásárok helyszíne volt. Mivel ezeket szombaton tartották, a város is erről kapta nevét. A közepén áll a lakosságot egykor majdnem teljesen kipusztító pestisjárvány emlékét őrző Szentháromság-szobor, itt látható a híres színésznő Márkus Emília lakóháza. Igazi kuriózum a Smidt Múzeum, alapítója Smidt Lajos főorvos fáradhatatlan szenvedéllyel gyűjtötte a múlt becses emlékeit a jövő számára, azzal a céllal, hogy egykor közkinccsé tegye. A múzeum egyik különlegessége, hogy az itt látható műtárgyak legnagyobb részét a gyűjtő ajándékba kapta hálás betegeitől. A Batthyány, Bezerédj, Cziráky, Erdődy család több évszázada őrzött ereklyéit ajándékozta neki a műkincsek történeteivel együtt. És hogy a meglepetés teljes legyen, a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija is látható a múzeum udvarán.
Természeti csoda is vár ránk a város szélén, a Gyöngyös-patak partján. A II. világháború ideje alatt a park kétharmada kipusztult. Az Erdészeti Tudományos Intézet 1950 körül kezdte újra gondozásba venni a parkot. Ennek eredményeként ma a Kámoni Arborétumnak van Magyarországon leggazdagabb fás szárú gyűjteménye. Az arborétum 27 hektárján tehetünk romantikus sétákat, és ha várunk májusig, akkor elbódulhatunk a virágzó rododendronok illatától is. Persze Szombathely nemcsak tavasszal bódító.
