„A magyar iskolákban a tanulás ma azt jelenti, hogy a diák a lehető legtöbb információt megpróbálja megjegyezni a tankönyvből. Sok mindent megtanulnak, ám ezek alig vannak hatással általános képességeik fejlődésére. Az úgynevezett iskolai tudás teszteken mérhető, de azt a diákok más felületen már nem tudják alkalmazni" - magyarázta a magyar diákok PISA-felméréseken nyújtott egyre romló teljesítményét Csapó Benő oktatáskutató. A Szegedi Tudományegyetem tanára a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) konferenciáján elmondta, a gyenge eredmények mögött az is ott van, hogy Magyarország több tekintetben is a fejletlen országok kategóriájába tartozik, míg a PISA-tesztek elsősorban a fejlett, modern társadalmakban elvárt tudást mérik.
A legutóbbi, 2015-re vonatkozó eredményeket tavaly decemberben ismertette az OECD, a legfejlettebb államokat tömörítő szervezet. A 15 éves diákok körében háromévente elvégzett PISA (Programme for International Student Assessment, „a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja") program a fiatalok matematikai, szövegértési és természettudományi képességeit méri, ám nem kifejezetten az „iskolai tudásra" kíváncsi, hanem arra, hogy a megszerzett ismereteket a diákok hogyan tudják alkalmazni a mindennapokban. A felmérés lényege az is, hogy megmutassa, azokban az országokban, ahol az oktatási rendszerbe jelentős beavatkozások történtek, ezek milyen hatással voltak a tanulók teljesítményére.
Magyarország ebből a szempontból a legutóbbi két mérés alkalmával szégyenpadra került. Miután az Orbán-kormány 2011-ben megkezdte az oktatás megfelelő előkészítés és szakmai, társadalmi konszenzus nélküli „reformját", a magyar középiskolások teljesítménye meredeken romlott. Míg 2009-ig például a szövegértés területén egyre jobban teljesíttek, 2015-ben már ezen a területen hozták a legrosszabb eredményeket. Összességében a magyar diákok soha nem teljesítettek olyan rosszul egyik területen sem, mint két éve. A 2015-ös vizsgálatban jelent meg először az is, hogy megnézzék, a társadalmi különbségek hogyan jelennek meg az iskolákban, milyen hatással vannak a tanulók teljesítményére.
„Magyarország azok között az országok között van, ahol az oktatási rendszer szelektív. A felmérésekben épp azok a nemzetek teljesítenek jobban, ahol az osztálytermekbe jobban beengedik a különbözőségeket. Magyarországon nagyon alacsony a reziliens, tehát a társadalmi hátrányaikon felülemelkedő diákok száma, ebben a tekintetben is mélyen az OECD-átlag alatt vagyunk" - mondta Csapó Benő, hangsúlyozva: az iskola feladata lenne, hogy a hátrányos helyzetű tanulókat a lehető legmagasabbra emelje. Az oktatáskutató beszélt arról is, az oktatási ráfordítások is csökkentek az utóbbi években (az oktatásfinanszírozás terén ugyancsak a „fejletlen" kategóriába tartozunk), illetve hogy sok 15 éves nem fér hozzá a természettudományokhoz, mert túl korán különböző oktatási programokba szelektálják őket.
„Amit a szövegértés területén látunk, borzalmas. Ilyen mértékű, tragikus lefelé szárnyalást még nem láttunk" - fogalmazott Steklács János nyelvész, olvasáskutató. A Pallasz Athéné Egyetem oktatója felidézte, a PISA-eredmények azt mutatják, hogyan tudnak a magyar diákok egy szövegben az információkhoz hozzáférni, visszakeresni, összefüggéseket találni. „Ha csak az európai országokat nézzük, még szomorúbb a kép. Csupán Görögország és Szlovákia van mögöttünk" - mondta. A kutató szerint a digitális szövegértés különösen nagy problémát jelent a magyar középiskolásoknak. Ebben a tekintetben nagyon fontosak az átfedések az oktatásban, például hogy az informatikaórákon a diákok azt tanulják-e, amit a mindennapi életben hasznosítani tudnak. „A digitális környezet megkerülhetetlen az iskolákban. Összességében pedig a tudás megszerzésére irányuló képesség fejlesztésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni, de nem csak középiskolában" - hangsúlyozta Steklács, hozzátéve: ma elsőtől hatodik osztályig például az adaptív, kritikai olvasás terén semmit nem fejlődnek a diákok.
A kutatók szerint nem mindegy, milyen a politika és az oktatáspolitika viszonya: fontos lenne, hogy ez a kettő elkülönüljön egymástól, utóbbit szigorúan szakmai alapokra kell helyezni. Jó lépésnek tartanák, ha sokféle értékelési módszereket használnának minél több iskolában, illetve hogy buktatás helyett kapjanak további segítséget a tanulási problémákkal küzdő tanulók. Javaslataik között szerepelt az is, hogy a szakosodás miatti szelektálás későbbi időpontra legyen kitolva, a hátrányos helyzetű iskolák pedig kapjanak több támogatást. Hangsúlyozták: az iskolai autonómia és az elszámoltathatóság között egyensúlyt kell találni, nyomásgyakorlással nem lehet eredményeket elérni.
„Reformokat csak megfelelő tudományos vizsgálatok után lenne szabad bevezetni. Ugyanakkor a rendszer korrekcióját nem szabad presztízsveszteségként megélni, ez egy természetes jelenség" - üzente a döntéshozóknak Lovász László. Az MTA elnöke elmondta: sosem egyszeri reformról kell gondolkodni, egy olyan rendszert, mint az oktatás, folyamatosan karban kell tartani. „Merem remélni, hogy oktatási rendszerünknek ma is vannak olyan elemei, amelyekre büszkék is lehetünk" - tette hozzá.