Amit én akarok, azt mi akarjuk, és amit mi akarunk, azt a magyar nép akarja. A magyar nép céljaiban egységes, amit mi érvényesítünk. Aki eme célokkal egyet nem ért, az többé nem tekintendő magyarnak.
Aki bármi mást gondol, mint én, vagyis a magyar nép (a továbbiakban: mi), az kizárólag önös, kicsinyes pártpolitikából fakadhat. E "gondolatokat" csakis Soros diktálhatja, a háttérből, titokban. Aki velünk egyet nem ért – legyen egy aláírásgyűjtő aktivista vagy akár a szomszéd -, az nyilván idegenek fizetett ügynöke. Hisz velünk ingyen csak egyetérteni lehet.
Erre ugyan nincs bizonyítékunk, de mi se most jöttünk a 6:20-assal. Amúgy meg ki mondta, hogy csak arról beszélhetünk, amire bizonyíték van?
Ellenben mi akár különösebb titkolózás nélkül is dugig tömhetjük csókosaink zsebét a köz pénzével. Csak mert átélten visszhangozzák szavainkat, sőt olykor még tovább is csiszolják azokat. Ezt mi úgy nevezzük, hogy a jó ügyre áldozunk. Némely központi pártpropagandistánk mégse szerepel állami fizetési listákon. Következésképp hozzájuk semmi közünk. Őket tessenek a lakcímnyilvántartónál keresni.
Ha épp ellenzékben vagyunk és bármi áron gyöngítenénk a kormányt, akkor a kukagyújtogató, a Kossuth teret latrinának használó randalírozók népi hősök. Elítélni csakis az ellenük – végtelen amatőr módon - fellépő rendőröket szabad.
Ha viszont kormányon vagyunk, akkor az is hazaáruló, aki fütyül, netán aláírást gyűjt azért, amit mi nem szeretnénk. Aki akaratunk ellenére a nép véleményére kíváncsi, az pitiáner hazaáruló, hülye buzi. De mi nem szítunk hangulatot. Nem tehetünk arról, hogy a híveink közül páran fel-felpofozzák az aláírásgyűjtőket. Vagy néhány, jobb húsban lévő polgártársunk a népszavazás-kezdeményezők elé áll. Mi tényleg nem biztattuk őket erre, nem ígértünk nekik védelmet. Polt Péter minden rendbontó ellen eljár.
Ha kormányon vagyunk, akkor mi bármilyen politikai marketingötletünkről küldhetünk szép színes-szagos levelet, tarthatunk országos plakátkampányt és népszavazást. Nem számítanak az erre – jellemzően rokonainknak, osztálytársainknak, szomszédainknak – kifizetett tíz- és százmilliárdok. Hisz nem a mi pénzünk. Lásd még: jó ügyek támogatása. Ha egy-egy nagyformátumú ötletünket még így se veszi be a nép, azt akkor is sikerként tálaljuk. Más itten nem népszavaztathat, csak mi, akkor inkább nem is akartunk semmit.
Mi azt meséljük a történelemről, ami szerintünk fontos belőle.
Aki viszolyog ettől, aki szerint minden mondatunk gyomorforgató, önös hazugság, az az orgoványi erdőbe való, bolsevik komcsi. Mi nem szeretjük az antiszemitákat. A zsidó kisebbségbe tartozó honfitársaink jó része a barátunk. Nem tehetünk róla, hogy sok antiszemita is szeret minket.
Amit mi akarunk, az az egy létezhető akarat. Bárminemű más véleményt csakis ferdék és lefizetett kémek hangoztathatnak.
De azt nem szabad kimondani, hogy nincs alternatíva, mert egykoron egy ilyen félmondat miatt jól kikészítettük szegény Horn Gyulát.
Egyébként is lenne pár tiltott kifejezés. Tudom, ezek már-már a nyelvünkön vannak. De, bármily nagy is a késztetés, ne jussunk el Hitler, Sztálin, Kádár, vagy akár Horn vagy Gyurcsány gondolatiságáig. Mert valami kígyóvállú liberális még visszakeresi, hogy ugyanazt hirdetjük most, mint anno ezek. De akkor sincs baj, ha véletlenül mégis pont ugyanazt mondanánk, mint nevezettek. Avagy homlokegyenest mást, mint mi magunk néhány éve. Nyugalom. A legrosszabb esetben kimagyarázzuk, hogy de ez most más.
