A görög kormány belement a hitelezőknek abba a követelésébe, hogy automatikusan vezessenek be megszorításokat, ha az ország nem teljesíti a kitűzött költségvetési célokat. Ez azt jelentheti, hogy hamarosan újabb hitelrészlethez juthat az állam.
Az utóbbi időben ismét felmerült a lehetősége annak, hogy Görögország csődbe megy, hiszen Athén nem teljesítette a hitelezők legújabb követeléseit, márpedig ha nyárig nem kapja meg az újabb hitelrészletet a harmadik, 86 milliárd eurós mentőcsomagból, akkor fizetésképtelenné válik. Ehhez képest az euróövezet pénzügyminisztereinek hétfői tanácskozása nem volt borongós hangulatú, a tárcavezetők úgy tettek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Még a Görögországgal szemben rendre kritikus hangot megütő német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble, valamint az euróövezeti csoportot vezető Jeroen Dijselbloem is elismeréssel illette a görög reformfolyamatot, s „haladásról” tett említést. Schäuble még azt megemlítette, bár számos vita alakult ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalásáról, szerinte az IMF továbbra is a hitelezők között marad.
A valutaalap csak addig játszik szerepet egy mentőcsomagban, amíg úgy látja, hogy az adósság rendezhető. Az IMF azonban úgy véli, hogy a jelenlegi feltételek mellett a görög hitelállomány finanszírozhatatlan, ezért adósságelengedést követel. Berlin azonban azért nem hajlandó erre, mert a szeptemberi német választás közeledtével igen népszerűtlen lenne egy ilyen húzás. Németországban amúgy sem túl népszerű a görög mentőcsomag. Ha az IMF csökkentené a görög adósságot, Alekszisz Ciprasz kormánya mégis miért akar megszabadulni tőle? Azért, mert az IMF sokkal szigorúbb reformokat követel Athéntól, mint az európai hitelezők. A valutaalap szerint a GDP további két százalékát érintő leépítésekre, költségcsökkentésekre lenne szükség a közszférában, ami 4-4,5 milliárd eurónak felelne meg. Ciprasz kormánya azonban ennyire semmiképpen sem lenne hajlandó.
A Konrad Adenauer Alapítvány elemzése szerint az adósságcsökkentés azért nem lenne jó ötlet, mert hiába tekintenének el a hitelezők több milliárd euró visszafizetésétől, a görög állami apparátus katasztrofális állapotai miatt az adósság ismét gyors növekedésnek indulna. Mindenesetre akár marad az IMF, akár nem, a következő hónapok legfontosabb feladata Görögország számára a nyugdíjrendszer átalakítása lesz, amely továbbra is fenntarthatatlan. Az IMF úgy véli, Görögországnak a gazdasági teljesítmény tíz százalékát kellene megmozgatnia ahhoz, hogy betömködje a nyugdíjrendszerében keletkezett hatalmas lyukakat. Európai átlagban ez csak 2,5 százalék.
Az is nagy kérdés, mennyire viseli szívén Görögország sorsát Donald Trump. E tekintetben az európai hitelezőknek komoly kételyei vannak. Míg Barack Obama többször is hitet tett Athén megmentése mellett, meglepetéssel érne fel, ha a jelenlegi amerikai elnök mentőövet akarna dobni Görögország számára. Ez szintén csökkenti az IMF további szerepvállalásának esélyeit.
Mivel Athén az euróövezeti találkozón ígéretet tett arra, teljesíti az általa követelt reformokat, előre borítékolható, hogy forró nyár elé néz Görögország, hiszen a várható újabb megszorítások miatt ismét tüntetés- és sztrájkhullámra kell számítani. Most azonban mégis minden európai szereplő igyekszik jó arcot vágni, hiszen a holland parlamenti, illetve a francia elnökválasztás közeledtével nem lenne jó beismerni: Athén még sok gondot okozhat az EU számára.
