Amióta az elnök menesztette nemzetbiztonsági tanácsadóját, Michael Flynnt, aki – még Trump beiktatása előtt – a szankciók feloldásáról tárgyalt a washingtoni orosz nagykövettel, s kiszivárgott, hogy az elnökválasztás idején Trump több kampánytanácsadója is rendszeres kapcsolatot tartott fenn az orosz hírszerzéssel, s a kérdések csak szaporodnak. Miről és mikor értesült az elnök? Volt-e koordináció az amerikai elnökválasztás kimenetelének befolyásolását célzó orosz hackertámadások és a Trump-kampánystáb között? Milyen oroszországi érdekei lehetnek Trumpnak, s tényleg zsarolható-e kompromittáló anyagokkal, ahogy azt egy volt brit hírszerző állította?
Kételyek persze számos más okból is akadnak. Például amiatt, hogy az elnök nem számolta fel üzleti érdekeltségeit, csak vitatható módon határolódott el vállalkozásaitól (azokat fiai viszik tovább), emellett továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni korábbi adóbevallásait, s így semmit nem tudni korábbi anyagi elkötelezettségeitől. Súlyos összeférhetetlenségi problémák merülnek fel még lánya divatcikkei, illetve vejének kormányzati szerepvállalása kapcsán is. Nyíltan vitatják, hogy a 70 éves Trumpot mentális állapota, kaotikus kormányzási stílusa egyáltalán alkalmassá teszi-e az elnöki poszt betöltésére. Igaz, mindez már a kampány idején ismert volt, így tehát hívei mindezek tudatában szavaztak Trumpra.
Miközben az elnökválasztási kudarc miatt csalódott demokrata szavazóbázis nagy reményeket fűz ahhoz, hogy hamarosan eltávolíthatják Trumpot, a Demokrata Párt vezetői igyekeznek visszafogni a várakozásokat – írta a Politico című lap. Attól tartanak, túl korai még a Nixont megbuktató Watergate botránnyal példálózni és impeachmentet emlegetni, hiszen ha nagyon előreszaladnak, éppenséggel feltüzelhetik a republikánus szavazótábort. A Trump elleni bírálatok nyomán máris felpörgött a republikánus adománygyűjtés.
Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata kisebbségi vezetője, s több demokrata honatya is azt hangsúlyozza, hogy a kongresszusi vizsgálatokra kell koncentrálni. Ha e vizsgálatok tényleg feltárnak törvénytelenségeket, eltagadott tényeket, titkos összeesküvést, akkor jöhet el az ideje az impeachment emlegetésének. Noha számos tekintélyes republikánus honatya, köztük John McCain és Lindsey Graham szenátor élesen bírálja az elnököt, jelenleg a kongresszus egyik házában sem jönne össze a vádemeléshez, s az elnök lemondatásához szükséges többség. A kongresszusi szünet idejére hazatért republikánus honatyák azonban több helyen feldühödött választókkal találták szembe magukat. Trump támogatottsága alig 39 százalékon áll, már majd egymillióan csatlakoztak az „Impeach Trump” petícióhoz.
Az Egyesült Államok történetében eddig két elnök – Andrew Johnson, a 17., illetve Bill Clinton, a 42. elnök ellen emeltek vádat a képviselőházban, de a szenátus mindkettőjüket felmentette. Richard Nixon, a 37. elnök nem várta meg az impeachment lefolytatását: miután a képviselőház megszavazta a három rendbeli vádemelést, inkább maga mondott le hivataláról.
Nem egyértelműen tisztázza az alkotmány, mi indokolhatja az alkotmányos vádemelést. Hazaárulás, vesztegetés, más súlyos bűnök, vétségek – így fogalmaztak az amerikai alapító atyák. Andrew Johnsont a hivatali időről szóló törvény megsértése miatt vádolták meg, mivel idő előtt, indokolatlanul menesztette hadügyminiszterét. Bill Clinton ellen nem a magánéleti botlása miatt, hanem azért emeltek vádat, mert eskü alatt tagadta, hogy kapcsolata lett volna a fehér házi gyakornoklánnyal, Monica Lewinsky-vel.
Az alkotmány 25. kiegészítésének 4. cikkelye értelmében akár Mike Pence alelnök is kezdeményezhetné az elnök leváltását (a kormánytagok, illetve a kongresszus támogatásával), amennyiben úgy ítélné meg, hogy az elnök „már nem képes ellátni feladatát”. Ez – emlékeztet a New Yorker magazin – majdnem megtörtént Ronald Reagan elnökkel, de ő végül mégis kitöltötte második hivatali idejét. Erre a cikkelyre, az elnök alkalmatlanságára még soha nem hivatkoztak, s Trump belső köre „palotapuccs” szervezésével vádolhatná meg az alelnököt, ha erre szánná el magát.
Több kongresszusi bizottság vizsgálódik a Trump-kampány embereinek Oroszországhoz fűződő kapcsolatai, illetve az elnök érintettsége ügyében a USA Today című lap szerint. A képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottsága egyaránt azt ígéri, hogy „agresszív vizsgálatot folytatnak”. A szenátus igazságügyi bizottsága a február 27-i hétre kér tájékoztatást az igazságügyi tárcától és az FBI-tól Flynn lemondásáról, s az üggyel kapcsolatos dokumentumokról. A képviselőház igazságügyi bizottsága inkább az elnök által kifogásolt hírszerzési kiszivárogtatásokra összpontosít. A republikánusok egyelőre elzárkóznak az elől, hogy a 9/11-es terrortámadások ügyében alakult testülethez hasonló, független különbizottságot állítsanak fel.
Sokan kétségbe vonják, hogy a 45. elnök képes lesz-e kitölteni hivatali idejét. Ronald L. Feinman amerikai történészprofesszor egy blogbejegyzésében azt jósolta, hogy Trump elnöksége az egyik legrövidebb lesz az Egyesült Államok történetében, valahol William Henry Harrison és James A. Garfield hivatali ideje között. Előbbi 31 nap után tüdőgyulladásban halt meg, utóbbi egy merényletet követően veszítette életét, 199 napig szolgált.
