A tervezett, Budapest-Ferencváros-Kelebia közötti, 159,4 kilométeres magyar szakasz is része az ázsiai ország új selyemútjának, vagy újabb nevén az Egy öv, egy útvonal projektnek, amellyel részben szárazföldi utat akarnak építeni az Európába szállítandó kínai áruknak. A vizsgálat tényéről a Financial Times (FT) számolt be, amelyet uniós illetékesek úgy tájékoztattak, hogy Brüsszel több ponton is aggályosnak érzi a vasúti szakasz felújításáról szóló magyar-kínai megállapodást.
Szakértők már korábban megállapították, hogy a Pireusztól Budapestig tartó ezer kilométernyi vasút magyarországi szakaszának megépítése kiugrón sokba, 1,8 milliárd dollárba kerülne, ami több, mint amennyibe a 4-es metró került, emellett a beruházás beláthatatlanul hosszú idő alatt térülne meg. Az Európai Bizottság nemcsak az árat, hanem a szerb résszel együtt 2,89 milliárd dollárba kerülő beruházás pénzügyi megvalósíthatóságát is vizsgálja, emellett Brüsszelnek aggályai lehetnek azzal kapcsolatban is, hogy a beruházás során megsérthették az uniós szabályokat azzal, hogy nem írtak ki közbeszerzést. E tekintetben Magyarországra, mint az Unió tagjára szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint Szerbiára, amelyik még csak tagjelölt.
Sem a selyemút európai része, sem a magyar szakasz nem szerepel az európai vasúti törzshálózatban, emiatt a magyar kormány szerint uniós források nem vehetők igénybe a felújításhoz. A projekt mintegy 85 százalékát így kínai államközi hitelből biztosítanák. Az építés/tervezés tavalyi bejelentésekor a tervezett költségeket még 472 milliárd forintban határozták meg az egyezményben, ám az olimpiára hivatkozva ezt az ősszel felemelték 550 milliárd forintra.
A vasútvonal magyar szakaszának építéséről egyelőre nincs nyilvános szerződés, azonban az FT munkatársa betekinthetett a tavaly aláírt magyar-kínai egyezménybe, melyben már szerepel az, hogy a két ország kormánya által kijelölt cégek együttműködnek a beruházás megvalósításában. A dokumentum két állami tulajdonban lévő kínai vállalatot név szerint is említ: a China Railway International Corporation lenne a beruházás kivitelezője, a finanszírozást pedig az Export-Import Bank of China biztosítaná.
Korábban egyébként a magyar kormány sem tagadta azt, hogy a Bizottságnak lehetnek aggályai a beruházással kapcsolatban, azonban a Financial Timesnak úgy reagáltak, hogy a kínai féllel kötött együttműködésben van egy külön melléklet arra vonatkozólag, hogyan igyekeznek a felek megfelelni az uniós közbeszerzési szabályoknak - írta a Portfolió.
