A kérdés azért vált aktuálissá, mert másfél hete - német nácikat, magyar nyilasokat és a hírhedt Waffen SS-t éltetve - több mint hatszázan vonultak fel a Városmajorban, a szélsőjobboldal által a „becsület napjának” nevezett rendezvényen, s ez szóba került Orbán Viktor kormányfő és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) keddi találkozóján. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására.
Az viszont a legkevésbé sem világos, hogy mit takar a „korábbi évek gyakorlata” kitétel, miként az sem, miféle megoldást talált eddig a belügyi tárca. Akadt ugyanis már példa mindenre és mindennek az ellenkezőjére. Tavaly például a rendőrség tudomásul vette, hogy neonáci és hungarista szervezetek a budai Várban masírozzanak. Bizonyos években a teljes tiltás volt soron, máskor egy városszéli cserkésztábor, megint máskor ismeretlen magánterület fogadta be a rendezvényt. Tartották már „becsület napját” a Normafánál, a Kossuth téren, a Vérmezőn vagy a Hősök terén is.
A rendőrség előre nem vélelmezheti a jogsértést, egy rendezvény megtartását csak akkor tilthatja meg, ha amiatt a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, vagy ha a rendezvény megtartása a népképviseleti szervek, bíróságok működésének súlyos megzavarásával járna. Önmagában az, hogy neonácik vesznek részt az eseményen, a gyülekezési jog szempontjából nem tiltó ok, nem jogsértés. A TASZ munkatársa szerint a rendezvény feloszlatása is csak akkor lehetséges, ha az erőszakossá válik, konkrét bűncselekményt valósít meg. Más kérdés, hogy a párizsi békeszerződések szerint Magyarországon nem működhetnének neonáci, újnyilas szervezetek. Hegyi Szabolcs hozzátette: ezzel már nem a rendőrségnek, hanem az ügyészégnek lenne dolga.
A rendezetlen jogi helyzet persze nem csak a "becsület napi" rendezvényeken érhető tetten. Még 2009-ben történt, hogy neonáci megemlékezést hirdettek Rudolf Hess halálának évfordulójára. Bajnai Gordon akkori miniszterelnök felkérte a "rendészeti szerveket", hogy a jogi lehetőségek kihasználva akadályozzák meg a demonstrációt. A rendőrség végül arra hivatkozva tiltotta meg a vonulást, hogy a közlekedés "más útvonalon nem biztosítható". Orbán Viktor volt a kormányfő 2013-ban, amikor "nemzeti érzelmű" motorosok "Adj gázt!" jelszóval akartak vonulni a holokauszt áldozataira emlékező Élet Menete napján. Útvonaluk érintette volna a Dohány utcai zsinagógát is. A rendőrség előbb tudomásul vette, majd Orbán utasítására - a bíróság jóváhagyásával - megtiltotta a demonstrációt. A bíróság egyébként utólag kimondta: más elnevezéssel, más útvonalon elméletileg vonulhattak volna a motorosok.
