"Nincsenek racionális, alkotmányos érvek az azonos neműek házasságkötése ellen. Akárhányszor vizsgáljuk ezt a kérdést, mindig oda lyukadunk ki, hogy ez hátrányos megkülönböztetés" - mondta Asbóth Márton arra a kérdésre, milyen okai lehetnek annak, hogy Magyarországon továbbra sem nyitott a házasság intézménye az azonos nemű párok számára. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) önrendelkezési programvezetője a Budapest Pride kerekasztal-beszélgetésén emlékeztetett: korábban az Alkotmánybíróság (Ab) is foglalkozott a kérdéssel (Magyarországon a melegházasság alkotmányban tiltott), ám nem sikerült konkrét, jogi ellenérvekkel előállni.
"Az Ab válaszából lényegében annyi derül ki, hogy ez nem illik bele abba a családképbe, amit megszoktunk. Ez egy értékválasztás a jogalkotó részéről. Ilyen máshol is előfordul, vidámabb országokban például adókedvezményben részesítik azokat, akik napelemeket szerelnek a házukra, hozzájárulva a környezetszennyezés csökkenéséhez. Ez is értékválasztás, egyben egy ésszerű döntés. Az egyenlő házasság tiltásában viszont nincs semmi ésszerűség" - fogalmazott Asbóth.
Béres-Deák Rita, a Közép-európai Egyetem Gender Studies Tanszékének munkatársa hozzátette: a döntéshozók azért küzdenek, hogy a család heteronormatív fogalomként maradjon meg. "Fent kell tartani a látszatot, hogy a család azt jelenti: papa, mama, gyerekek. Még akkor is, ha a valóságban ez sokszor nincs így" - mondta.
Ugyanakkor abban mindkét szakértő egyetértett, hogy a formális jogok tekintetében Magyarországon nem annyira rossz a helyzet. A bejegyzett élettársi kapcsolat lehetősége 2007-ben vált elérhetővé az azonos nemű párok számára. Ez a párkapcsolati forma sok tekintetben megegyezik a házassággal, ám van néhány lényeges különbség: a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe (még egymás gyerekét sem), nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. Ám Asbóth Márton szerint a jogi helyzet továbbra is törékeny. Emlékeztetett: a kormány tavaly egy salátatörvényben próbálta volna kiüresíteni a bejegyzett élettársi kapcsolatet, ám a javaslatot a tiltakozások hatására visszavonták.
Bár a politikai vezetés jelentős mértékben tudja befolyásolni a társadalom gondolkodásmódját, Béres-Deák Rita szerint a felnövekvő generáció sokkal elfogadóbb az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) emberekkel. Felidézte: egyik óráján arra kérte a hallgatókat, írjanak össze érveket az azonos neműek házassága ellen. Senki nem tudott felhozni egyetlen ellenérvet sem. Hollander Dániel, a Budapest Pride szóvivője pedig arról számolt be, a fesztiválon is évről évre növekszik a résztvevők száma. Az Integrity Labbal közösen végzett országos, reprezentatív közvélemény-kutatásuk szerint a magyarok 36 százaléka támogatja az azonos neműek házasságkötését, 46 százalékuk pedig nem zárná ki őket az örökbefogadás lehetőségéből.
"Azokat, akik valóban stabil identitással rendelkeznek és heteró családban élnek, egyáltalán nem zavarja, hogy más másként boldog" - erről Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke beszélt. Mint mondta, számos pozitív példát tudna említeni olyan heteró nőkről, anyákról, akikkel munkája során találkozott. Egyébként az Integrity Lab kutatása is arra jutott, hogy a nők és a diplomások sokkal elfogadóbbak. Hollander Dániel ugyanakkor leszögezte: az egyenlő házasság biztosítása nem végső cél, hanem egy mérföldkő. "Sok minden mással jár együtt, például azzal, hogy minél többen bújjanak elő, s az emberek gondolkodásmódja is változzon ezekben a kérdésekben" - mondta. Béres-Deák Rita hozzátette: nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, nagyban javítja az azonos nemű párok társadalmi megítélését, ha házasodhatnak.
